Elnökség: a nukleáris biztonság állandó figyelmet igényel

Győri Enikő szerint el kell oszlatni azokat a tévhiteket, hogy az EU csak egy külső válsághelyzet miatt eszmél rá az ügy jelentőségére: „Európában ténylegesen már több mint 25 éve hatályban van egy erre a területre vonatkozó, jogilag kötelező erejű keretrendszer, amelyet folyamatosan finomítunk, legutóbb például a nukleáris biztonságról szóló 2009-es irányelvvel”. Az államtitkár emlékeztetett: „a nukleáris biztonság egy állandó jellegű folyamat, amelynek során fokozatosan kell tökéletesíteni az előírásokat, az olyan eseményekből, mint amilyenre most Fukusimában sor került, le kell vonni a tanulságokat, és rendszeresen kell ellenőrizni a létesítmények tényleges biztonsági állapotát.”

Az államtitkár a japán nukleáris helyzettel kapcsolatban leszögezte, hogy az Európai Unió továbbra is kész „folyamatos és konkrét támogatást nyújtani a japán népnek, akár humanitárius, akár nukleáris szakértői segítség formájában.”

„Stresszteszt” a biztonságért

Győri Enikő emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács egy több szálon futó uniós válaszreakció mellett szállt síkra, ennek az egyik eleme az európai atomerőművek átfogó kockázati és biztonsági értékelése: az úgynevezett stresszteszt. Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja és a független nemzeti szabályozó hatóságok várhatóan május közepére elkészülnek a stresszteszt gyakorlati lépéseinek meghatározásával, és nyáron megkezdődhet az értékelés. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy „az első tanulságokat ennek alapján már ez év végén le lehet majd vonni.”

Tökéletesíteni a jogi szabályozást

Győri Enikő arról is beszélt, hogy az Európai Tanács már korábban felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó meglévő jogi és szabályozási keretet, és tegyen javaslatot azok tökéletesítésére. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy további lépéseket is szükségesnek tart: „folytatnunk kell a jogi szabályozás terén a munkát, és el kell fogadnunk a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó irányelvjavaslatot, hiszen a biztonsági előírásokat úgy kell meghatározni, hogy azok a nukleáris létesítmények teljes életciklusára kiterjedjenek.”

Győri Enikő szerint harmadik lépésként, az EU-val szomszédos országokat is fel kell kérni, hogy csatlakozzanak az óvintézkedésekhez. Az államtitkár hozzátette, minden energiaforrás esetében fokozottan kell ügyelni a biztonságra: „nem engedhetjük meg, hogy az ellátás garantálásával kapcsolatos megfontolások háttérbe szorítsák akár az emberi egészséggel, akár a környezet védelmével kapcsolatos biztonsági szempontokat.”

Az energia jövője Európában

Győri Enikő úgy vélte, mivel az atomenergia Európa villamosenergia-termelésének jelenleg 30 százalékát teszi ki „az atomenergiát választó 14 tagállam egyike sem teheti meg, hogy végleg bezárja atomerőműveit”. Az államtitkár szerint a tagállamoknak meg kell vizsgálnia a szóba jöhető alternatív energiaforrásokat, illetve a hálózattal kapcsolatos kérdéseket, mielőtt a jövővel kapcsolatban döntenek.

Győri Enikő kitért arra is, hogy még az idén megkezdődik a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv vizsgálata, amelynek keretében felmérik, hogy az egyes energiaforrásoknak milyen mértékben kell hozzájárulniuk az éghajlatváltozással kapcsolatban vállalt uniós célok eléréséhez. Hangsúlyozta, fontos a közvélemény tájékoztatása a választott energiaforrások előnyeiről és a hátrányairól. Az államtitkár jelezte: az elnökség az energiaügyi miniszterek májusi informális ülése alkalmával részletekbe menő eszmecserét kíván tartani mindezekről a témákról.

A Tanács készen áll az együttműködésre

A parlamenti vita végén Győri Enikő hangsúlyozta: a nukleáris erőművek biztonsági tesztjeinek időzítését oly módon kell meghatározni, hogy az első eredményeket az Európai Tanács idei utolsó, decemberi ülésén már megismerhesse. Fontosnak mondta, hogy az EU-val szomszédos országok atomerőműveit is hasonló vizsgálatnak vessék alá.

Az államtitkár nem rejtette véka alá, hogy a tagállamok és az európai politikai családok közötti igen eltérőek az álláspontok a nukleáris energia jövőjével kapcsolatban, abban azonban teljes az egyetértés, hogy „az erőművek biztonságáért tenni kell, méghozzá európai keretek között”. Győri Enikő aláhúzta: a magyar elnökségnek eddig sem volt célja, és most sem az, hogy a tagállamok energiaellátásban használatos energiatípusok kombinációjáról, az úgynevezett energiamixről megállapodjanak. „Belátható időn belül ez nem lehetséges, de talán nem is szükséges” – fűzte hozzá.

Az államtitkár a Bizottság 2050-ig terjedő energiaügyi ütemtervével kapcsolatban elmondta: az energiaügyi miniszterek május 2-3-i gödöllői informális találkozóján előzetes vitát folytatnak majd a várhatóan novemberben megjelenő dokumentumról. A véleménycsere eredményét az elnökég jelentésben foglalja össze, amit az Energiatanács júniusi, hivatalos ülése elé terjeszt.