Versenyképesség (COMP)

Egyre globalizálódó világunkban a versenyképesség erősítése az egyik legnagyobb kihívás az Európai Unió előtt. A cél, hogy a tagállamok javuló versenyképessége révén Európa kilábaljon a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságból. Ezért fogadta el nemrég az EU az Európa 2020 stratégiát, amely a tudásalapú, fenntartható és inkluzív növekedésre irányul. A tudásalapú, zöld gazdaság felé történő átmenet közepette e stratégia kulcseleme a növekvő teljesítmény és a fenntartható versenyképesség.

A Versenyképességi Tanács a belső piaccal, az iparral, a kutatással és az űrpolitikával foglalkozik, terveket készít elő, hogy erősítse a globális versenyképességet és a növekedést Európában. Évente legalább négyszer ülésezik. A miniszterek minden horizontális és ágazati versenyképességi kérdést áttekintenek, és vizsgálják a közösségi politikai kezdeményezések vállalkozásokra, fogyasztókra, uniós polgárokra gyakorolt hatásait. A megvitatott témák érinthetik például az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, a vállalkozási kedv ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket vagy az EU kutatási támogatásait.

Belső piac

Az Unió belső piaca az európai integráció alapja. Ezen a területen a Versenyképességi Tanács egy sor témát kezel: a közbeszerzések piacát, a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a fogyasztóvédelmet, a szerzői és szomszédos jogokat, az iparjogvédelmet, a verseny- és társasági jogot. A magyar elnökség feltett szándéka, hogy előmozdítsa az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását biztosító térség fejlődését, és hozzájáruljon a meglévő akadályok elhárításához. Erős szolgáltatási exportpotenciállal rendelkező tagállamként Magyarország elsődleges fontosságot tulajdonít a szolgáltatási irányelv alkalmazásának.

Iparpolitika

Az iparpolitika területén az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedéseket hajthat végre. Mindazokon a területeken, ahol a nemzeti beavatkozás nem bizonyul hatékonynak, az európai politika segíti a tagállamok erőfeszítéseit, hogy szilárd és dinamikus ipari bázist hozzanak létre. Az uniós szinten születő döntések arra irányulnak, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket az ipari szerkezetváltozásokhoz való gyors alkalmazkodáshoz. Lényeges szempont az is, hogy a közösségi intézkedések elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiai fejlesztési politikák ipari potenciáljának jobb kiaknázását. A kis- és középvállalati (kkv) szektor versenyképessége és fejlődése különösen meghatározó. Innovációjuk, mozgékonyságuk és gyors alkalmazkodóképességük a gazdasági növekedés motorjává teszi ezeket a vállalkozásokat, így a foglalkoztatás bővítésében is meghatározó a szerepük.

Kutatás és innováció

Az EU közös kutatási és innovációs politikát folytat. A 7. Kutatási Keretprogram a maga 53 milliárd eurós költségvetésével az EU fő eszköze arra, hogy finanszírozza az európai kutatást, és ezáltal segítse az Európai Kutatási Térség kialakulását. Ez utóbbi a kutatók, a technológiák és a tudás áramlását, valamint az európai, nemzeti és regionális kutatási politikák koordinációjának javítását hivatott szolgálni. Ezen túlmenően európai szintű kezdeményezések kiindulópontja is lehet.

Mindezeket a politikákat összhangba kell hozni az EU következő tíz évre szóló, új gazdasági és szociális stratégiájával. Az Európa 2020 stratégia, amelyet az Európai Tanács 2010 júniusában fogadott el, választ ad a gazdasági válságra és olyan célokat fogalmaz meg, melyek teljesítése révén az EU tudásalapú, fenntartható és inkluzív gazdasággá válik, biztosítva a magas foglalkoztatást, termelékenységet és társadalmi kohéziót. Európai szinten hét irányadó kezdeményezés, „zászlóshajó program” látott napvilágot e célok elérésére.

A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI

Az európai félév bevezetése

Az Európa 2020 stratégia megvalósításának kulcseleme az európai félév bevezetése, amely a magyar elnökség alatt, 2011 januárjától indul. Célja a Stabilitási és Növekedési Egyezmény és az Európa 2020 stratégia összehangolása. A tagállamoknak évente el kell készíteniük az Európai Bizottság által javasolt és a Tanács által jóváhagyott útmutatásokon alapuló nemzeti reformprogramjaikat, amelyeket a Stabilitási és Növekedési Egyezmény keretében benyújtandó stabilitási, illetve konvergencia programokkal egyidejűleg értékelnek. Így elkerülhetővé válik, hogy a stratégia céljainak elérésére irányuló reformokat a tagállamok költségvetési egyensúlyuk rovására hajtsák végre.

A Versenyképességi Tanács napirendjét a magyar elnökség alatt az Európa 2020 stratégiához történő hozzájárulás és az egységes európai piac elmélyítésének kettős prioritása határozza meg. Az EU gazdaságpolitikai koordinációjának ex-ante jellegét erősítő európai félév gyakorlatba való átültetése a magyar elnökség egyik legnagyobb kihívása. A Versenyképességi Tanács is szerepet vállal az első "zászlóshajó programok" összefüggéseinek feltárásában és részletesen megvitatásában, majd a végrehajtásuk megkezdésében.

Egységes Piaci Intézkedéscsomag

Fejlett és hatékony egységes uniós belső piac nélkül nem lehetséges a tagállamok, illetve piaci szereplők közötti bizalom megerősítése a globalizáció és a gazdasági válság körülményei között. Ezért a magyar elnökség kiemelten támogat minden olyan kezdeményezést, amely az egységes belső piac alapját jelentő négy szabadság előtt fennálló akadályok eltávolítását tűzi ki célul, és arra irányul, hogy a belső piacot az állampolgárok és a vállalkozások szolgálatába állítsa. Magyarország különös hangsúlyt fektet a 2010 októberében konzultációra bocsátott Egységes Piaci Intézkedéscsomagra. Az elnökség nagy jelentőséget tulajdonít az Egységes Piaci Intézkedéscsomagról szóló megegyezés létrejöttének, illetve annak, hogy az abban felsorolt egyes intézkedések prioritást élvezzenek a tanácsi tárgyalások során.

A szolgáltatási irányelv átültetésének értékelése

A magyar elnökség nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy sikeresen lezáruljon a szolgáltatások szabad áramlását elősegítő, az állampolgárság, illetve letelepedés szerinti megkülönbözetések leépítését előíró belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv tagállami átültetésének minőségét vizsgáló kölcsönös értékelési folyamat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy növeljük a vállalkozások, különösképpen a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét és mobilitását, és ezáltal súlyuknak megfelelő helyet biztosítsunk számukra az Európa 2020 stratégiában. Ehhez a Versenyképességi Tanács a kkv-k határon átnyúló tevékenységének megkönnyítésével is hozzá tud járulni.

Európai zártkörűen működő részvénytársaság

A magyar elnökség nagy figyelmet fordít az európai zártkörűen működő részvénytársaság (Ezrt.) statútumáról folytatott tárgyalásokra. A kkv-k piacra jutásának és finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítása, illetve a szabályozási környezet egyszerűsítése érdekében Magyarország kiemelten kezeli a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag félidei felülvizsgálatát.

Az egységes piac megfelelő működésének és mélyebb megértésének elengedhetetlen feltétele az uniós polgárok és fogyasztók folyamatos tájékoztatása jogaik gyakorlati érvényesítéséről. A Versenyképességi Tanács napirendjén szereplő témák között fontos helyet foglal el a fogyasztói jogokról szóló keretirányelv. A belső piaci jogszabályok megfelelő átültetése és végrehajtása mellett az integrációba és belső piacba vetett bizalom megerősítésének elengedhetetlen eleme a jogszabályok gyakorlati alkalmazásának elősegítése. A magyar elnökség különös figyelmet fordít a hatóságok közötti igazgatási együttműködés megerősítésére, mint például a belső piaci információs rendszer továbbfejlesztésére vagy a cégnyilvántartások összekapcsolására.

Innovációs képesség és fenntartható ipari bázis

A vállalkozások innovációs képessége az európai versenyképesség egyik sarokköve. Fontos, hogy az üzleti környezet és a pénzügyi finanszírozási lehetőségek támogassák a vállalkozásokat, beleértve a kkv-kat abban, hogy innovációt ösztönző módszereket alkalmazzanak, és innovatív termékeket állítsanak elő. Adminisztráció helyett innovációra van szükség. Ezért a magyar elnökség erőfeszítéseket tesz a 2008-ban elfogadott Kisvállalkozói Intézkedéscsomag és az Európa 2020 stratégiában megjelenő Innovációs Unió „zászlóshajó célkitűzései” közötti összhang megteremtésére.

A globalizációra választ adó ipari szerkezetváltás szükségessége és a gazdasági világválság új kihívásokat támaszt Európa iparával szemben. Létfontosságúvá vált a vállalkozások, köztük a kkv-k üzleti, gazdasági keretfeltételeinek javítása, az okos szabályozás és EU-szerte magas szintű infrastruktúra és hálózati szolgáltatások biztosítása, valamint a világviszonylatban is versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kialakítása. A magyar elnökség elő kívánja segíteni, hogy a Tanács mihamarabb jelölje ki az iparpolitika konkrét prioritásait és kötelezze el magát mellettük. Az áruk és szolgáltatások belső piaca és az ipari termelés számára egyaránt új lendületet ad az európai szabványosítási rendszer készülő reformja, amelynek fő irányait először a magyar elnökség alatt tekinti át a Tanács.

A Versenyképességi Tanács kutatási szekciójának kiemelt témája a 7. Kutatási Keretprogram félidei értékelésének megvitatása. Az értékelés eredményei elsődlegesek a 8. Kutatási Keretprogram tervezése és előkészítése szempontjából. A magyar elnökség nagy figyelmet fordít a keretprogramok és az egyéb, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított uniós és nemzeti források összehangolására, illetve a részvételi szabályok egyszerűsítésére.