Az Európai Unió egyik küldetése, hogy hozzájáruljon a minőségi oktatás fejlesztéséhez és a tagállamok kultúrájának felvirágoztatásához, tiszteletben tartva mindeközben a nemzetek és régiók kulturális sokszínűségét és valamennyi tagállam hatáskörét az oktatás tartalmi elemeinek meghatározására. E céltól vezérelve az EU együttműködési keretet alakított ki, hogy a tagállamok információkat és tapasztalatokat cseréljenek a közös érdekeltséget képviselő kérdésekben, amelyekhez a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta a sport is hozzátartozik. Ennek az együttműködésnek az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács a színtere. Főként ösztönző intézkedéseket fogad el, de bizonyos területeken, mint például az audiovizuális média szabályozása és támogatása vagy a diplomák kölcsönös elismerése, jogalkotással is foglalkozik.
Az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács tagjai az érintett területekért felelős miniszterek, akik az első félévben általában kétszer, a másodikban egyszer üléseznek. A Tanács napirendjén változatos témák szerepelhetnek, az európai egyetemek közötti együttműködés éppúgy szóba kerülhet, mint a hátrányos helyzetű fiatalok problémái, a felnőtt kori tanulás és a szakképzés kérdései vagy az európai filmgyártás támogatása. Azokon a területeken, ahol az Unió jogszabályokat alkothat, a Tanács minősített többséggel, rendes jogalkotási eljárás keretében, az Európai Parlamenttel együtt dönt.
Európa a változások korát éli, az Unió egyre inkább csúcstechnológián alapuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá válik, amely előtérbe helyezi az innovációt, a kreativitást és a mobilitást. Megnövekedett az oktatás, a képzés, a kutatás és a kultúra fontossága, valamint egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak az erőforrásnak, amelyet a fiatalok jelentenek az EU számára. Amellett, hogy hozzájárul az információk, a jó gyakorlatok cseréjéhez és ez alapján a tagállamok számára ösztönző intézkedéseket fogad el, a Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács közösségi forrásokból finanszírozott programok révén is támogatja az egész életen át tartó tanulást, a kulturális ágazatban dolgozó személyek mobilitását, a kulturális-művészeti termékek és alkotások nemzetközi terjesztését, valamint a kultúrák közötti párbeszédet és az európai audiovizuális iparágat. Az olyan közismert oktatási, képzési, kulturális, kutatási és ifjúsági programok, mint a Comenius, az Erasmus, a Leonardo da Vinci, a Grundtvig, a Kultúra és a MEDIA program, a Marie Curie-fellépések e stratégia szerves részét képezik.
A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI
Az oktatás és a képzés kulcsfontosságú tényező a foglalkoztathatóság, a versenyképesség, az innováció, a kulturális fejlődés és a társadalmi befogadás megvalósítása és javítása, valamint ennek következtében a nagyobb gazdasági jólét elérése tekintetében. Ez a megközelítés tükröződik az Európa 2020 stratégiában is. A magyar elnökség különös jelentőséget tulajdonít a stratégia végrehajtását célzó nemzeti intézkedési tervek értékelésének.
Oktatási mobilitás, kisgyermekkori nevelés és szakképzés
A magyar elnökség az oktatás területén kiemelt figyelmet fordít az Európa 2020 stratégiában meghatározott, a korai iskolaelhagyás megelőzésére és az iskolai képzésből lemorzsolódók számának csökkentésére vonatkozó cél elérésére. Hozzá kíván járulni egy átfogó európai szintű szakpolitikai keret kidolgozásához, a jó gyakorlatok azonosításához. Magyarország elő kívánja mozdítani a fiatalok határokon átnyúló tanulmányi célú mobilitásának ösztönzését és a mobilitáshoz kapcsolódó szolgáltatások minőségének javítását, emellett rá kívánja irányítani a figyelmet az oktatás és képzés munkaerőpiaci összefüggéseire.
A kisgyermekkori nevelés színvonalának javítása kedvezően befolyásolja a későbbi oktatási és foglalkoztatási lehetőségeket. A korai iskolaelhagyók számának csökkentését és a hátrányos helyzetű gyermekek integrációját elősegítendő az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács európai szintű szakpolitikai együttműködés elindítását és az együttműködés kereteinek kidolgozását tervezi a kisgyermekkori nevelés terén. A felsőoktatás terén a magyar elnökség hozzá kíván járulni a felsőoktatás modernizációja címen elindított európai együttműködéshez a felsőoktatás diverzifikációjának és minőségének a felsőoktatás irányítás aspektusaiból történő vizsgálatával.
A magyar elnökség áttekinti a felnőttkori tanulásról szóló cselekvési terv eredményeit és folytatja a belga elnökségnek a szakképzés terén megkezdett munkáját, különös tekintettel a szakképzés 2020-ig tartó stratégiai keretének kialakítására és prioritásainak meghatározására (például munkaalapú szakmai képzés, a szakképzés vonzerejének növelése, foglalkoztatási összefüggések).
Aktív állampolgárság
A spanyol és a belga elnökség eredményeire építve a magyar elnökség az aktív állampolgárság tudatosításának érdekében folytatja és értékeli a fiatalok társadalmi részvételéről folyó tagállami konzultációkat. A 2011-es Önkéntesség Európai Éve témájához kapcsolódóan Magyarország foglalkozni kíván azzal, hogy a helyi közösségek demokratikus fejlődéséhez mennyiben tudnak hozzájárulni a fiatalok által végzett önkéntes tevékenységek.
A magyar elnökség folytatni kívánja az Európa közös, de tagállamonként eltérő kulturális örökségét és értékeit megjelenítő Európai Örökség címre vonatkozó jogalkotást és figyelemmel kíséri a Tanács új, 2011-2014-es időszakra vonatkozó kulturális munkatervének végrehajtását. Az Európai Bizottság 2010 őszén a Kultúra program 2013 utáni jövőjéről nyilvános konzultációt kezdeményezett, amelyhez a magyar elnökség eszmecserével kíván hozzájárulni.
Kulturális és kreatív iparágak
Az Európa 2020 stratégia végrehajtásával összefüggésben a magyar elnökség azoknak a beavatkozási területeknek és módoknak a feltárását is a célul tűzi ki, ahol a kultúra hozzájárulhat az európai gazdasági és növekedési célok eléréséhez. Különösen fontos a kulturális és kreatív iparágaknak az európai versenyképességben, a társadalmi fejlődésben és a kohézió erősítésében játszott szerepe, valamint a tudásalapú társadalom, az innováció és a kultúra összekapcsolásának szinergia-teremtő hatása. Magyarország elő kívánja mozdítani a művészek és más kulturális szakemberek mobilitását akadályozó tényezők feltárását és egy mobilitásukat elősegítő információs rendszer kialakítását.
Kulturális sokszínűség
Magyarország az elnökség ideje alatt előtérbe helyezi az Unió feladatait a kulturális sokszínűség megőrzésében, amit különösen a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartása, a szabad nyelvhasználatra ösztönző programok, illetve a sport és a kulturális sokszínűség közötti összefüggés erősítése segít. A magyar kezdeményezés a civil kezdeményezések felkarolását, konkrét költségvetési támogatási lehetőségek felkutatását célozza a szerződéses keretek és kompetenciák adta lehetőségeken belül.
A kiskorúak védelme és az audiovizuális és online ipar
Az uniós médiaszabályozás alapvető eleme a kiskorúak védelme. A magyar elnökség különös figyelmet fordít ezzel kapcsolatban arra, hogy a technikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokra és a szakmai konzultációk eredményeire figyelemmel meghatározza a jogszabályalkotás terén szükséges következő lépéseket.
Az EU kreatív online tartalommal kapcsolatos kezdeményezései szilárd alapot biztosítanak az európai audiovizuális és online ipar megerősítését célzó további intézkedések számára. A magyar elnökség elsősorban az audiovizuális tartalomipar fejlesztését és annak az egész gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait helyezi a középpontba. Foglalkozik majd a jogtulajdonosok érdekeinek védelmével, az audiovizuális alkotások alternatív terjesztési módjaival (digitális forgalmazás, elektronikus mozi) és a digitális kulturális és kreatív tartalmak kérdésével is.
Közös gondolkodás a sportpolitikáról
A 2009. december 1. óta az EU támogató, kiegészítő politikái közé tartozó sport kiemelt helyet foglal el a magyar elnökség napirendjében. Magyarország több fórumon is meg kívánja vitatni az Európai Bizottság kiadandó sportról szóló közleményét és a jövőbeli uniós sportpolitika cselekvési területeit, elősegítve ezzel a közös gondolkodást a sport tárgyú együttműködések irányairól és céljairól. A magyar elnökség napirenden tartja a belga elnökség által megkezdett munkát a tagállami érdekek nemzetközi képviseletéről a doppingellenes harcban.

Györkös Péter Magyarországnak az Európai Unióhoz akkreditált nagykövete. A diplomata ott teljesíti szolgálatát, ahová felettesei rendelik, Györkös Pétert azonban „személyes szálak” is fűzik mostani küldetéséhez: immár több mint húsz éve érintő közelségből szemléli, illetve mindenkori feladatkörén belül munkálja is az európai egységesülés folyamatát.