Környezetvédelem (ENVI)

A környezet megóvása és állapotának fokozatos javítása kulcsfontosságú az Európai Unió és polgárai számára. Az EU feladatának tekinti, hogy a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését ösztönözze, miközben figyelembe veszi a környezetvédelem szükségleteit. Az EU meg kívánja őrizni jelenlegi vezető szerepét a klímavédelemmel kapcsolatos cselekvésben. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az elnökségi trió – Spanyolország, Belgium és Magyarország – egyik stratégiai prioritása.

A Környezetvédelmi Tanácsban évente körülbelül négyszer üléseznek az illetékes miniszterek. Egy sor témával foglalkoznak, köztük a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásával, a regionális és globális környezetvédelmi problémák megoldását célzó intézkedések nemzetközi előmozdításával. A Környezetvédelmi Tanács minősített többséggel, az Európai Parlamenttel rendes jogalkotási (együttdöntési) eljárásban határoz.

Szigorú környezetvédelmi elvek

A Környezetvédelmi Tanács olyan szigorú környezetvédelmi elvekre alapozza munkáját, mint az elővigyázatosság vagy a „szennyező fizet” elve. Az előbbi azt feltételezi, hogy a környezeti károk megelőzéséhez szükséges környezetvédelmi intézkedéseket mindig meg kell tenni, még akkor is, ha nincs kétségbevonhatatlan bizonyíték a káros hatásokra, az utóbbi szerint pedig mindig a szennyező fél köteles fizetni a környezetben okozott kárért. Döntései során a Tanácsnak figyelembe kell vennie az EU különböző régióinak eltérő helyzetét is. Az olyan környezetvédelmi gondok, mint a levegő- és a vízszennyezés, nem állnak meg az államhatárokon, így ezekre a tagállamoknak együtt kell keresniük a megoldásokat. A közösségi megközelítés a tagállami környezetvédelmi szabályok összhangjának megteremtéséhez is hozzájárul.

Fontos változások mentek végbe az európai környezetvédelmi politikában, különösen az utóbbi másfél évtizedben. Az Amszterdami Szerződés 1999-es hatályba lépése óta az EU célja a fenntartható fejlődés elősegítése. Az Európai Tanács 2006-ban fogadta el a 2001-es göteborgi stratégiára épülő megújított európai Fenntartható Fejlődési Stratégiát, amely érdemben meghatározta az EU ökológiai, gazdasági és társadalmi fejlődésének kereteit. A stratégia legutóbbi felülvizsgálatára 2009-ben került sor.

A közös cselekvés hatékonyságának növelése érdekében 2002-ben elfogadták a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramot. Ez kijelölte az EU prioritásait a 2012-ig tartó időszakra, és négy olyan területet azonosított, ahol sürgős cselekvésre van szükség: az éghajlatváltozás, a természet és a biodiverzitás, a környezet és az egészség, valamint a természeti erőforrások és hulladékok kezelése. Nem csak a környezet, hanem az ellátásbiztonság és a versenyképesség megőrzése miatt is időszerű az áttérés egy, az ökológiai teljesítményt középpontba állító gazdaságra. Az Európai Bizottság már dolgozik a 2012 utáni időszakra vonatkozó stratégia előkészítésén.

Éghajlatváltozás elleni küzdelem

Az utóbbi években az EU határozottan válaszolt az éghajlatváltozás elleni küzdelem kihívására. A kiotói ENSZ klímacsúcson elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépését követően, 2009-ben jóváhagyott európai klíma- és energiacsomag a világ egyik legátfogóbb és legambiciózusabb válasza az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. Az új európai szabályozás konkrét célokat tűz ki: 2020-ig 20 százalékkal növelni kell az energiahatékonyságot, teljes energiafogyasztásunkban 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát, továbbá az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást (20-20-20 integrált energia-klíma stratégia). Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az éghajlatváltozás globális kihívás, ami globális válaszokat igényel. Az üvegházhatású gázok hatnak a klímára, bárhol van is kibocsátásuk forrása.

Az EU célja, hogy az éghajlatváltozás hatásainak korlátok közé szorítása érdekében egy ambiciózus, jogilag kötelező érvényű és minél szélesebb nemzetközi támogatásra épülő éghajlatvédelmi rendszer legyen hatályban a Kiotói Jegyzőkönyv 2012-ben lejáró kötelezettségvállalási időszakát követően Az EU ennek jegyében kinyilvánította, hogy kész 20 százalékról 30 százalékra növelni kibocsátáscsökkentési célkitűzését, amennyiben a többi nagy kibocsátó fejlett és fejlődő ország is kész összemérhető arányú vállalásokat tenni.

A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI

A nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokból fakadó teendők és az uniós klíma-energia csomag végrehajtásából következő belső jogalkotási feladatok alapvetően meghatározzák a magyar elnökségi félév dinamikáját. A nemzetközi tárgyalások célja az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésére vonatkozó 2012 utáni (úgynevezett poszt-kiotói) rezsimre való felkészülés az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény alapján. Az EU soros elnökeként Magyarországra hárul a feladat, hogy segítse az uniós közös álláspont kidolgozását, és annak nemzetközi képviseletét.

Globális klímavédelmi keretrendszer

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv Részes Feleinek 2010. decemberi cancúni találkozóját (COP16/CMP6) követően az elnökség különös figyelmet fordít a cancúni döntések EU-n belüli végrehajtásának előmozdítására és a szükséges következő lépések uniós egyeztetésére. A magyar elnökség megkezdi a felkészülést az Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv Részes Feleinek 2011. évi, Dél-Afrikában megrendezendő ülésszakára (COP17/CMP7). Magyarország szeretné, ha sikerülne létrehozni egy, a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakának 2012-es lejártát követő időszakra vonatkozó új globális, átfogó, jogilag kötelező klímavédelmi keretrendszert.

A magyar elnökség kitüntetett figyelmet szentel az uniós klíma-energia csomag végrehajtásának, beleértve az EU esetleges 20 százalékosnál nagyobb kibocsátás-csökkentési vállalására irányuló egyeztetéseket is. Az Európai Bizottság javaslatától függően Magyarország el kívánja indítani az alacsony szénintenzitású gazdaságra történő áttérést célzó, 2050-ig előretekintő uniós útiterv vitáját, amely egyben hozzájárul az erőforrás-hatékonyságot célzó „zászlóshajó kezdeményezéshez” is.

Szélsőséges vízügyi jelenségek

Az utóbbi években Európa-szerte szélsőséges vízügyi jelenségek (például felhőszakadás, hirtelen lokális árvízek, belvíz, aszály) tanúi voltunk, amelyek kezelésére a legtöbb ország nincs felkészülve. Az éghajlatváltozás következményeként várható, hogy a szárazság és a hirtelen csapadékbőség negatív következményei akár egymást váltogatva is felbukkanhatnak. A magyar elnökség ezért az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan az extrém vízügyi jelenségek integrált és fenntartható kezelését állítja vízpolitikai kezdeményezése középpontjába. A cél, hogy a Tanács politikai hozzájárulást adjon a 2012-ben elfogadásra kerülő átfogó EU vízpolitikai dokumentumhoz (Blueprint for Europe’s water) Magyarország új szempontként kívánja megjeleníteni a szélsőséges időjárási és hidrológiai jelenségek integrált szempontú kezelését, a víz által nyújtott úgynevezett ökológiai szolgáltatások szerepét, ideértve azok gazdasági és nemzetközi dimenzióit és a nemzetközi együttműködés fontosságát.

A biológiai sokféleség megőrzése

Kiemelkedő fontosságú, hogy a biológiai sokféleséget és az élővilág ökoszisztéma-szolgáltatásait megőrizzük és fenntartható módon használjuk nem csak etikai okokból, hanem a társadalmi és gazdasági stabilitás megőrzése, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében is. A természetes és természethez közeli területek, illetve a fajgazdagság csökkenésének megállítására irányuló uniós törekvések ez idáig korlátozott eredménnyel jártak. A biológiai sokféleségnek az emberi tevékenységek okozta pusztulása ugyanakkor soha nem látott méreteket ölt.

A biológiai sokféleség megőrzését célzó ENSZ-egyezmény részes felei konferenciájának 10., nagoyai ülésszakát követően a magyar elnökség feladata a genetikai erőforrások hozzáférésének és igazságos haszonmegosztásának szabályozásáról a konferencián elfogadott jegyzőkönyv, valamint a kártérítésről és felelősségről szóló aljegyzőkönyv uniós végrehajtásának előmozdítása. A magyar elnökség ezen túlmenően arra törekszik, hogy a Tanács 2011. júniusi ülése elfogadja a biodiverzitás megőrzésre vonatkozó új, 2010 utáni uniós stratégiát. Magyarország igyekszik tágabb kontextusba helyezni és az egyes szakpolitikákat érintő átfogó reformokkal összefüggésben vizsgálni a biológiai sokféleség védelmének kérdéseit.

Genetikailag módosított szervezetek

A tagállamok központi, regionális vagy helyi szinten intenzíven foglalkoznak a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) termesztésének kérdésével, mert szorosan összefügg a földhasználattal és a helyi mezőgazdasági szerkezetek adottságaival, valamint a helyi lakosság téma iránti érzékenységével. Az Európai Bizottság ezért 2010 júliusában a genetikailag módosított szervezetek kapcsán új javaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a tagállamoknak a köztermesztésbe vont GMO termények korlátozásában, tiltásában az országok területén vagy annak egy részén. A magyar elnökség elkötelezte magát amellett, hogy a GMO köztermesztésre vonatkozó rendelettervezet tárgyalását sikerre vigye. Magyarország azon lesz, hogy a Tanács 2011. júniusi ülésén első olvasatban lezárhassa a vitát.

Az erőforrások hatékony felhasználása

A magyar elnökség idején európai bizottsági javaslat várható az erőforrások hatékony felhasználásához vezető útitervről a fenntartható anyaghasználatot, fenntartható termelést és fogyasztást, valamint a hulladékgazdálkodást is beleértve. Az Európa 2020 stratégiának ezen úgynevezett „zászlóshajó kezdeményezése” széleskörű környezetvédelmi és versenyképességi hatással bír és szorosan kapcsolódik az új európai iparpolitikai előterjesztéshez. Magyarország továbbviszi a belga elnökség által megkezdett munkát és az Európai Bizottság javaslatától függően előrehaladást kíván elérni az erőforrás-hatékonyság kérdéskörében.

A magyar elnökség továbbviszi az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv átdolgozását célzó egyeztetéseket és törekszik az Európai Parlamenttel történő megállapodásra. Folytatja továbbá a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló irányelv felülvizsgálatát és rendelet formában történő módosítását célzó egyeztetéseit. Az Európai Bizottság javaslatától függően a magyar elnökség megkezdi az ipari balesetek megelőzéséről szóló úgynevezett SEVESO II irányelv felülvizsgálatára irányuló egyeztetéseket is.