Más Europa, plus d’Europe, több Európa

A 18 hónapos trióelnökség bevezetése a Lisszaboni Szerződés egyik legjobb újítása volt, fejtette ki Győri Enikő a három EU-államtitkár utolsó trióelnökségi találkozóján. „Számomra az Európai Unió az együttműködésről és az egymásra hangolódásról szól” – mondta Győri, és megköszönte spanyol és belga kollégáinak az elmúlt időszakban végzett közös munkát.

Az egyeztetések a trió tagjai között már a felkészülés időszakában rendszeresek voltak, és leggyakrabban EU-államtitkári szinten történtek. Győri Enikő kiemelte: amellett, hogy minden nehéz ügyben egyeztetett egymással, Spanyolország, Belgium és Magyarország, közös logót használt, ezzel is hangsúlyozva a három elnökségi félév folyamatosságát. „Céljaink közösek voltak: más Europa, plus d’Europe, több Európa - ennek érdekében tevékenykedtünk” – fogalmazott Győri.

Az államtitkár emlékeztetett: előfordul, hogy az egyik elnökség munkájának a sikerét a következő elnökség aratja le. Így például a magyar elnökség írhatta alá az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletet, amely ugyanakkor jelentős részben a belga elnökség munkáját dicséri. „A trió azt is jelenti, hogy a munka folyamatos” – hangsúlyozta Győri államtitkár, és hozzátette, hogy számos magyar elnökségnek tulajdonítható eredmény a lengyel elnökség idejére teljesedik majd ki.

Gazdasági és intézményi kihívások, váratlan események

A spanyol, belga és magyar államtitkár egyetértett abban, hogy az EU-nak jelentős kihívásokkal kellett szembenézne az elmúlt 18 hónapban. Győri a gazdasági kérdéseket helyezte az első helyre, de megemlítette a közösségi politikák megerősítését is, utalva arra, hogy a magyar elnökség a közös agrárpolitika, a kohéziós politika és az energiapolitika terén is eredményeket ért el. Ezzel az elnökség is hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Bizottság a június 30-án nyilvánosságra hozott többéves költségvetési javaslatában megfelelő súllyal szerepeljenek ezek a politikák.

López Garrido spanyol államtitkár a váratlan eseményekre tért ki, felidézte az E.coli baktérium okozta járványt, az orosz-ukrán gázválságot és az izlandi vulkánihamu-felhőt, amely napokra megbénította számos tagállam légi közlekedését. Lopez Garrido szerint többször észrevehető volt, hogy Európának bizonyos területeken nincs elegendő kompetenciája ahhoz, hogy megfelelően kezelje az ilyen problémákat.

Chastel belga államtitkár a nehézségek között említette, hogy az EU intézményi működését megreformáló Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatályba lépése átalakította a megszokott munkamenetet.

Jó teljesítmény

A belga államtitkár kiemelte, Magyarország elsőként látta el az Európai Unió soros elnöki tisztségét, és bár  2011 januárja előtt sokan felvetették, hogy vajon képes lesz-e az ország megbirkózni a feladattal, Budapest végül sikerrel vette az akadályt. „Gratulálok önöknek, nagyon jó csapatot állítottak össze, és jó munkát végeztek” – mondta Chastel.

Újságírói kérdésre válaszolva López Garrido úgy értékelte, hogy a három elnökség 90-95 százalékban teljesítette a trió programjában vállaltakat. Az államtitkár a nem teljesült célkitűzések közül kiemelte a nemi alapú erőszak elleni küzdelem témakörét. Az erre vonatkozó uniós jogszabályt mind a spanyol, mind a belga és a magyar elnökség napirendre vette, de nem született megállapodás, így a feladat a lengyel elnökségre marad.

Győri Enikő hozzátette, a klónozott élelmiszerekről folytatott intézményközi egyeztetés kudarca is csalódást okozott. „Márpedig úgy gondolom, az emberek elvárják tőlünk, hogy tudják, mit esznek” – húzta alá.