Romastratégia: a minőség a tét

A tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretéről vitáztak az Európai Roma Platformon az Európai Unió intézményei, nemzetközi szervezetek képviselői, civil szervezetek, jogvédők, a tagországok romaügyi szakértői és hivatalos szervei.

A romák is hozzájárulhatnak a stratégia sikeréhez

Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár a Platform második napján, április 8-án az európai romaszervezetek támogatását is kérte ahhoz, hogy a Bizottság által nemrég bemutatott keretdokumentum mögé a tagállamok is egyöntetűen felsorakozzanak. „Segítsenek abban, hogy a kormányok is akarják a romák integrációját. A többség elutasítása mellett ugyanis nem lehet sikeres a befogadás.” – mondta Balog.

Balog Zoltán szerint a Bizottság egy „bátor, merész, már-már provokatív dokumentumot” tett le az asztalra, ha arról az oldalról közelítjük meg a kérdést, hogy a mögé mind a 27 tagállamnak egyformán fel kell sorakoznia. A kritikákat megelőlegezendő hozzátette: „ha a lelkemből írtam volna, akkor sokkal többet írtam volna bele”. 

Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős tagja szintén aláhúzta, annak megakadályozása, hogy a Bizottság kemény javaslata felvizeződjön, a roma civil szerezetek felelőssége.

A következő három hónapban az elnökség feladata az lesz, hogy a Tanácsban a 27 tagállam foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős minisztereivel, a pénzügyminiszterekkel, az oktatási és ifjúsági miniszterekkel és az európai ügyekért felelős miniszterekkel is megvitassák a Bizottság javaslatát, hogy az állam- és kormányfők júniusi ülésükön szavazhassanak róla.

Magyarország jó példával jár elől

Reding köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy zászlajára tűzte a romastratégia kialakítását. Hangsúlyozta: bár egyes tagállamok tagadják, hogy a területükön lenne roma népesség, a Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy mindenhol élnek romák. „Minden tagállamnak ki kell dolgoznia az integrációs stratégiáját” – szögezte le a biztos. 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte, hogy magyarországi roma is részt vett a stratégia kidolgozásában. „2004 óta mi adjuk az Európai Parlament első roma képviselőjét, aki jelentéstevője és kidolgozója a stratégiának” – mondta Járóka Líviára utalva. Az EP-képviselő volt a szerzője annak a jelentésnek, amelyben az európai honatyák egységes európai romaintegrációs stratégiát sürgetnek, és amelyet nemrég 86 százalékos egyetértéssel fogadott el az EP.

Az eseményen résztvevő magyar kormányzati szereplők példaértékűnek nevezték az Európában egyedülálló magyarországi kisebbségi képviseleti rendszert, amelyben jelenleg is hatezer megválasztott roma képviselő dolgozik a cigányságért. Reding üdvözölte a kormányfő április 7-én tett bejelentését is, amely szerint a következő három évben Magyarország 100 ezer romának teremt munkahelyet.

A kérdés etnikai oldalát már kezeltük

A tanácskozáson Reding biztos rámutatott, hogy európai szinten már jóval korábban megszülettek azok a jogszabályok, amelyek a probléma etnikai oldalát kezelik. „Ezeknek csak a betartatását kell biztosítani” – mondta, és hozzátette: „a szociális és gazdasági kirekesztés ellen azonban nincsenek eszközök a kezünkben”. Ezért van szükség a romaintegrációs keretstratégiára.

A keretstratégia négy célterülete az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás. „Hiába mondjuk azt, hogy emberi jog a szegregációmentes és jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés, ha ez a fajta oktatás egyáltalán nincs meg Magyarországon” – mondta Balog Zoltán. Az államtitkár szerint az a megfelelő megközelítés, ha először munkahelyeket, minőségi oktatást, megfelelő egészségügyet és lakhatást teremt az ország, és közben odafigyel arra, hogy ebből a romák is szegregációmentesen részesüljenek.

Ellenőrzés nélkül nem megy

Reding kiemelte, hogy a stratégia tényleg sikeréhez szükség van megfelelő ellenőrzési mechanizmusokra. Hozzátette: a keretstratégia monitoringrendszerében az uniós Alapjogi Ügynökség is jelentős szerepet kap majd. Többek között abban, hogy a romák helyzetéről átfogó, egész Európára kiterjedő felmérések álljanak a Bizottság rendelkezésére. „Ha van uniós jogszabály, ezek megsértése esetén a Bizottság a Bíróság elé citálja a tagállamokat” – szögezte le a biztos.

A pénz is szükséges

Andor László foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos, aki Rendig biztossal együtt dolgozott a keretstratégia kialakításán, hangsúlyozta, hogy annak működéséhez forrást is kell biztosítani. Elmondta, hogy a finanszírozás módját mind a jelenlegi mind a következő többéves költségvetési keretben ki fogják dolgozni.

„Speciális javaslatokat teszünk a strukturális alapokra vonatkozóan” – mondta Andor, utalva arra, hogy a romaintegrációra elkülönített források jelenleg 70 százalékban kihasználatlanul maradnak. A biztos ugyanakkor hangsúlyozta: „először a politikai akaratba kell befektetni, és csak ezt követően a pénzösszegek jobb felhasználásába”.