Az EU nemzeti párbeszédet sürget három arab országban

Németh az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton nevében szólalt fel. Mindhárom arab országra vonatkozóan kijelentette, hogy az EU politikája három elven alapul, vagyis a kormányon levőktől a tömegmegmozdulások békés kezelését, a társadalmi párbeszéd előmozdítását igényli, a reformokat pedig akkor támogatja, ha azok az érintett országokon belülről indulnak ki.

Szíriáról szólva Németh kijelentette: „teljességgel elfogadhatatlan az a brutális megtorlás, amellyel ezeket a megmozdulásokat kezelték”. Emlékeztette a képviselőket, hogy Ashton már számos alkalommal felszólította a szíriai hatóságokat, hogy az erőszak beszüntetésére és békés tüntetéshez való jog tiszteletben tartására.

Bírálta Basar Asszád szíriai elnököt, amiért március 30-i beszédében „sem világos reformprogram, sem a reformok végrehajtásának ütemterve nem szerepelt. „Kijelentette, hogy „az EU továbbra is nyomást fog gyakorolni Szíriára a reformok haladéktalan bevezetésével kapcsolatban”. Leszögezte, hogy az EU tényleges reformokat vár el, „nem pusztán felszíni intézkedéseket”.

A jemeni helyzetet Németh „továbbra is súlyos aggodalomra okot adónak” minősítette. Emlékeztette a képviselőket, hogy „a március 18-i borzalmas erőszak” után Ashton főképviselő, majd a Külügyek Tanácsa március 21-én elítélte a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot. A jemeni vezetés azóta érkezett üzeneteit „kevésbé egyértelműeknek” minősítette az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy az „EU a nemzetközi partnerekkel együtt eddig is aktívan részt vett és továbbra is részt kíván venni azokban az erőfeszítésekben, amelyek a veszélyes jemeni válsághelyzet feloldására irányulnak”.

Bahreinnel kapcsolatban Német úgy fogalmazott, hogy „bizonyos mértékben normalizálódott a helyzet az utcákon, továbbra is feszült a helyzet, folytatódtak a letartóztatások”. Emlékeztette a parlamenti képviselőket, hogy az Unió, illetve a főképviselő „nyíltan elítélte az erőszak alkalmazását Bahreinben, és felkérte a hatóságokat, valamint a karhatalmi erőket, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat”. Németh államtitkár kiemelte, hogy az EU eddig is a nemzeti párbeszédet sürgetett Bahreinben, és ugyanezt az üzenetet viszi magával a főképviselő az Öböl-menti Együttműködési Tanács hamarosan megrendezendő miniszteri találkozójára.

Együttműködés és szankciók együttes alkalmazása

A Németh hozzászólása utáni vitában sok parlamenti képviselő sürgette, hogy az EU kezdeményezze az ENSZ emberijogi tanácsa rendkívüli ülésének összehívását. Kifogásolták, hogy az EU még mindig exportál fegyvereket ezeknek a rezsimeknek. 

Az államtitkár ezekre reagálva lehetségesnek tartotta e három ország viszonylatában „az együttműködés és valamilyen szintű szankciók alkalmazását”. Hozzátette: a három ország számára figyelmeztetésül kell szolgálnia a Líbiában és az Elefántcsontparton alkalmazott fegyveres beavatkozás. Hangsúlyozta, hogy a líbiai és az elefántcsontparti katonai beavatkozás „nem Irakkal analóg, hanem Ruandával vagy Koszovóval, ahol a nemzetközi közösségnek a polgárok védelmében kellett beavatkoznia”.

Németh kijelentette, hogy az arab országokban zajló események kapcsán folyik az EU szomszédsági politikájának felülvizsgálata. Ezért „szerencsés helyzetnek” minősítette, hogy „nem kerül sor a keleti partnerségi csúcstalálkozóra néhány héten belül”, mert így lehetőség van a képviselői javaslatok beépítésére a szomszédsági politika felülvizsgálatába.

4. ENSZ-konferencia a legkevésbé fejlett országokról

Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár ismertette a Tanács álláspontját a legkevésbé fejlett országokról tartandó 4. ENSZ-konferenciával kapcsolatban. Az értekezlet május 9. és 13. között lesz Isztambulban.

Az isztambuli konferencián az EU álláspontja szerint három kérdésre kell összpontosítani: azért kell küzdeni, hogy csökkenjen a legkevésbé fejlett országok gazdasági sebezhetősége, kedvező feltételeket kell teremteni ezen országok fenntartható fejlődéséhez, és ösztönözni a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésüket, hangsúlyozta Németh.

Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az EU mindig is a világ élvonalában volt a legkevésbé fejlett országok segítésében. A legnagyobb összegekkel segített ezeknek az országoknak, de nemcsak pénzben, hanem más módon is, mint amilyen a piacok megnyitása vagy az adósságelengedés.

A legkevésbé fejlett országok gazdasági fejlődése az elmúlt tíz évben egyenetlen volt, különösen a Szaharától délre fekvő övezetben, emelte ki az államtitkár. Németh hangsúlyozta, hogy hatékonyabbá kell tenni a segélyezés mechanizmusát, és a feltörekvő gazdaságoknak is arányos részt kell vállalniuk a legkevésbé fejlettek segítésében.

Ma 49 országot sorolnak a legkevésbé fejlettek csoportjába, ezek közül 33 afrikai, 15 ázsiai és csendes-óceáni, 12 kis szigetország. Az ilyen államok a gazdaságuk strukturális gyengeségei és gyakran hátrányos természeti körülmények folytán különösen ki vannak téve a külső gazdasági sokkoknak, a természeti vagy ember okozta katasztrófáknak. A legkevésbé fejlett országokban összesen 815 millió ember él.