Navracsics: az igazságügyben teljesültek az elnökség fő céljai

A miniszter szerint a magyar elnökség az emberi tényezőt, az Unió polgárainak szolgálatát állította középpontba, és ezt az erőfeszítést siker koronázta.

Kiemelt kérdés volt az Alapjogi Charta. Magyarország a januári informális tanácsülésen politikai vitát kezdeményezett arról, hogy az Unió politikai intézményei, elsősorban a Tanács, mivel tudják garantálni az Alapjogi Chartában foglalt jogok tiszteletben tartását. Erről a kérdésről májusban hivatalos tanácsi záródokumentumot (következtetéseket) adtak ki, júniusban pedig irányelveket fogadott el a Tanács a saját munkájára nézve, mondta Navracsics.

A magyar elnökség kiemelt jelentőségű ügyként kezelte az Európai Uniónak az Európai Emberi Jogi Egyezményhez történő csatalakozását. A magyar elnökség alatt került sor az utolsó szakértői szintű tárgyalások lezárására, így út nyílhat a csatlakozáshoz kötődő belső jogszabályok elfogadásához, mondta a miniszter.

A bűncselekmények áldozatainak segítése prioritás volt a magyar elnökség számára. A kérdésről Magyarország márciusban konferenciát rendezett Budapesten. Az itt elhangzottak figyelembe vételével a magyar elnökség javaslatot tett egy áldozatvédelmi ütemtervre, amelyet a Bel- és Igazságügyi Tanács június 9-10-i ülése Budapesti Ütemterv néven el is fogadott, emelte ki Navracsics.

A gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása elleni küzdelemről szóló kerethatározat hatályon kívül helyezése kérdésében a magyar elnökség megkezdte az EP-vel a háromoldalú egyeztetéseket. „A megegyezés küszöbén állunk, és minden reményünk megvan arra, hogy a jogalkotási eljárást még a magyar elnökségi periódus során sikerüljön lezárni” – fogalmazott a magyar miniszter.

„A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről májusban tanácsi következtetést sikerült elfogadni, amivel a tagállamok politikai elköteleződésüket fejezték ki az európai keretben való részvételre” – mondta Navracsics.

Az adatvédelem témakörében a magyar elnökség elérte kitűzött célját: sikerült tanácsi záródokumentumot elfogadni.

Az EU-USA között a személyes adatok védelméről szóló megállapodás tárgyalása is megkezdődött, a tárgyalásokat a különböző tanácsi formációk figyelemmel kísérték, közölte Navracsics.

A büntetőeljárás alá vont személyek tájékozódási jogairól szóló irányelvjavaslatot kiemelt módon kezelte a magyar elnökség. „Az Európai Parlamenttel folytatott trialógusok során sok kérdésben sikerült egyetértésre jutni, de a javaslattal még foglalkozni kell. Úgy vélem, hogy már kevés választ el minket attól, hogy a Tanács és az Európai Parlament számára is megfelelő szövegjavaslatot fogadjunk el, ehhez további rugalmasságra van szükség mindkét fél részéről” – jelentette ki Navracsics.

Az Európai Nyomozási Határozat kérdésében sikerült megállapodni a 2011. június 10-i tanácsülésen a javaslat általános részében, így a lengyel elnökségnek már csak a különös nyomozási cselekményekről kell tárgyalnia, hangsúlyozta a miniszter.  

„Az információs rendszerek elleni támadásokról szóló irányelvjavaslatot szintén folyamatosan napirenden tartottuk, és a 2011. június 10-i tanácsülésen sikerült előzetes tárgyalási álláspontot kidolgozni” - emelte ki Navracsics.

Az öröklési rendelet tárgyalásában jelentős előrehaladást tűztünk ki célul, és sikerült is az igazságügy-miniszterek ülésén politikai kompromisszumcsomagot elfogadni. Ez megteremti a lehetőséget a tagállamok öröklési határozatainak „szabad forgalmát”, vagyis megkönnyíti az örökösök határokon átnyúló hagyatéki igényérvényesítését, fogalmazott Navracsics.

A polgári és kereskedelmi tárgyú ítéletek kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról és a joghatóságról szóló rendelet, az úgynevezett Brüsszel-I javaslat módosítását szintén kiemelt módon kezelte a magyar elnökség. Az intenzív szakértői munka eredményeként a szöveg első olvasásbeli elfogadását követően elkészült egy elnökségi szövegtervezet, amely a további kodifikációs munka alapjául szolgálhat, taglalta a miniszter.