Kiberbűnözés: gyors reagálásra van szükség

A résztvevők szakértői szintű vitát folytattak a különböző rendészeti szervek között a számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatban folytatott együttműködésről. Véleményt cseréltek arról is, milyen lehetőségei vannak a hatékonyabb együttműködésnek a nem kormányzati szervekkel.

Az Európai Unió kedvelt célpont

A statisztikák szerint az Európai Unió kedvelt célpontja a számítástechnikai bűnözésnek, hiszen fejlett internetes infrastruktúrával rendelkezik, amely folyamatosan fejlődik. Az utóbbi években már a szervezett bűnözői körök is olyan szoftverek fejlesztésére fordították profitjuk egy részét, amelyek megkönnyítik a hagyományos bűncselekmények végrehajtását.

Pintér Sándor belügyminiszter vitaindító beszédében hangsúlyozta, az élet minden területén kárt okozhatnak ezek a bűnözők: „meg kell akadályoznunk, hogy behatoljanak vállalatainkba, hogy hamis adatok, vírusok telepítésével csődbe vigyék a gazdasági vállalkozásokat, meg kell akadályoznunk, hogy akár a bankrendszerben, akár a magánéletben az embereknek kárt okozzanak”.

Pintér az országok és a hatóságok közötti együttműködéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy megfelelően kell használni azokat a nyilvántartásokat, amelyeket az EU rendvédelmi ügynöksége, az Europol a kiberbűnözés, a szerzői jogok megsértése és a készpénzt helyettesítő fizetőeszközökkel való visszaélések visszaszorítása és felderítése érdekében üzemeltet. Pintér beszélt egy interneten folytatható folyamatos közös „járőrözés” lehetőségéről is. A belügyminiszter szerint a gyors reagálás a legfontosabb, mivel „előfordul, hogy egyszerre 10-12 államban is elkövetik ugyanazt a kiberbűncselekményt”.

A Budapesti Konvenció

„Egyfajta szülinapot ültünk” – mondta Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter az eseményt követő sajtótájékoztatón arra utalva, hogy a konferenciát az Európa Tanács számítástechnikai bűnözés elleni harcról szóló egyezménye, az úgynevezett Budapesti Konvenció aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezték. „A Budapesti Konvenció jó alapot, megfelelő jogi kereteket ad a számítógépes bűnözés elleni harcnak, jól mutatja ezt, hogy már 30 ország ratifikálta” – hangsúlyozta Navrasics, majd hozzátette: szükség van az együttműködés javítására is.

Áttörés a Tanácsban

A miniszter emlékeztetett arra az áttörlésre, amely az Igazságügyi Tanács 2011. április 12-i, luxembourgi hivatalos ülésén a kiberbűnözés elleni irányelvtervezet vitájában történt. A szóban forgó javaslat célja, hogy korszerűsítse a korábbi, 2005-ös kerethatározatot, és bűncselekménynek minősítse az eszközhasználatot (beleértve a számítógépes programokat, jelszavakat, hozzáférési kódokat vagy hasonló adatokat is), kiterjedjen a lopott személyazonossággal való elkövetésre, továbbá bűncselekménynek minősítse a számítógépes adatok ellopását is. „Megvitattuk az irányelvtervezetet is, reméljük, minél hamarabb általános megközelítést érünk el ezzel kapcsolatban a Tanácsban” – zárta beszédét Navrasics.

A kiberbűncselekmények és a szervezett bűnözés

„A kiberbűnözés mára már a szervezett bűnözés része lett” – hívta fel a figyelmet a probléma új vetületére a sajtótájékoztatón Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa. Szerinte a legfontosabb most az, hogy a tagállamok fokozni tudják a készenlétüket az esetleges támadásokra. Malmström kitért a nemzetközi együttműködés fontosságára is, és emlékeztetett, hogy a kérdés terítékre kerül az április 14-én Gödöllőn esedékes EU-USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozón is.