Tanács: teszteljék az atomerőműveket az EU-ban

A Tanács rendkívüli ülésén a miniszterek hangsúlyozták, a természeti katasztrófa által sújtott Japán és a polgárháborús helyzettel küzdő Líbia esetét teljesen külön kell választani egymástól, ugyanakkor mindkét eseménysor egyaránt jelentős hatással van a nemzetközi energiapiacokra, és szükség van válaszlépésekre is. A miniszter hozzátette: az Európai Uniónak humanitárius és műszaki segítséget kell nyújtania a rászoruló országoknak.

Az eszmecserét követően a tagállamok miniszterei elnökségi záródokumentumot (következtetéseket) fogadtak el, amelyben megállapították: mindeddig sikerült kezelni a líbiai és japán eseményeknek a világ energiapiacaira és az EU energiaellátására gyakorolt hatásait. Fellegi Tamás ugyanakkor a Tanács ülését követő sajtóértekezleten rávilágított: „Nem szabad elbíznunk magunkat, szoros figyelemmel kell kísérnünk e piacok helyzetét”.

A fukusimai helyzet

A miniszterek meghallgatták és részletesen megvitatták Günther Oettinger energiaügyi biztos beszámolóját a Japánban történt természeti katasztrófa következtében kialakult helyzetről. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a március 11-én a földrengés következtében megsérült fukusimai atomerőműnél továbbra is súlyos a helyzet. A szakemberek jelenleg 47 japán nagyvárosban mérik a sugárzási értékeket, köztük a fővárosban, Tokióban is, ahol a radioaktivitás szintje az utóbbi napokban nem haladta meg az egészségügyi határértéket.

Az atomenergia jövője Európában

A japán helyzettel kapcsolatos eszmecsere során a tagállamok az utóbbi napokban tett intézkedéseikről is beszámoltak. Az Európai Unió 27 tagállama közül 14-ben üzemel jelenleg atomerőmű, a fukusimai események hatására azonban több országban is felerősödtek a nukleáris energiát ellenző hangok. A tagállamok többsége biztonsági vizsgálatokat kezdett a nukleáris létesítményekben. Fellegi Tamás üdvözölte mind a nemzeti hatóságok, mind az ipari szereplők lépéseit a biztonság megerősítésére.

Günther Oettinger energiaügyi biztos az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte: míg Németországban az atomerőművek leállításáról folyik a párbeszéd, Lengyelország és Olaszország – amely eddig nem használt atomenergiát – éppen új erőművek beindítását tervezi. A biztos szerint mivel az ezzel kapcsolatos döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik, elsősorban „a kockázatok minimalizálására van szükség”. A biztos leszögezte, minden atomerőművet át kell vizsgálni, és olyan kritériumokat kell alkalmazni, amelyek az ilyen létesítményeket nem üzemeltető országok érdekeit is figyelembe veszik. „Közös standardokra van szükség Európában” – hangsúlyozta a biztos.

Még az idén megvizsgálják az erőműveket

„Nem szabad semmit sem eltitkolni az állampolgárok előtt és nem szabad pánikot sem keltenünk” – hangoztatta Fellegi Tamás a rendkívüli ülést követő sajtótájékoztatón. A tagállamok jóváhagyták az elnökség által előterjesztett záródokumentumot, amely azt célozza, hogy az Európában található atomerőműveket átfogó veszély- és biztonsági értékelésnek, úgynevezett „stressztesztnek” vessék alá. Az elnökségi záródokumentum azokat a lehetséges kritériumokat is tartalmazza, amelyeket előzőleg a nukleáris kérdésekkel foglalkozó tanácsi munkacsoport szakértői határoztak meg.

A javaslat értelmében a stresszteszt során szeizmikus elemzést végeznének az atomerőműveknél, hogy kiderüljön, milyen valószínűsége van egy esetleges földrengésnek, és az milyen hatásokkal járhat. De arra is kiterjednének a vizsgálatok, hogy mennyire védett egy adott létesítmény az árvízzel vagy olyan váratlan eseménnyel szemben, mint amilyen például egy terrortámadás. Emellett a teszt során számításba vennék az atomerőművek típusát, korát, illetve hűtőrendszerük műszaki paramétereit is.

Fellegi Tamás hozzátette, a tagállamok szabad döntése, hogy alávetik-e létesítményeiket a vizsgálatnak, amelynek kritériumait majd a japán események teljes kiértékelését követően lehet véglegesíteni. A miniszter hozzátette: „a tagállamok egyetértenek abban, hogy átfogó kockázat- és biztonságanalízis legyen”. Ugyanakkor szerinte most még nem lehet tudni, hogy milyen következménye lesz annak, ha egy atomerőmű nem megy át a vizsgán. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a vizsgálatokat még az idén elvégzik, és azok kiértékelését is megkezdhetik.

Az elnökségi záródokumentum szerint a biztonság szempontjából elengedhetetlen, hogy az Európai Unióval szomszédos országok is részt vegyenek egy hasonló értékelésben.

Energiapiaci hatások

A Tanács részletesen megvitatta a japán és a líbiai események energiapiaci hatásait is. Bár a líbiai hadműveletek mindössze néhány vezetékben és tárolóban okoztak kárt, az észak-afrikai ország olajkitermelése harmadára esett vissza a háború előtti szinthez képest. A kőolajexport teljesen leállt, ami leginkább Olaszországot, Franciaországot, Spanyolországot és Németországot érinti. Komoly problémát mégsem okozott ez a kiesés, Szaúd-Arábia ugyanis növelte kitermelését, és pótolja a hiányzó olajat. Hasonló a helyzet a gázimport terén is. Olaszország és Spanyolország a líbiai gáz két legfőbb európai vásárlója , de a két tagállam hosszú távon is tudja pótolni más forrásokból a kieső gázimportot.

Japánban a földrengés és a szökőár következtében az olajfinomítók kapacitása egyharmadával esett vissza, és a tartalékok egy részéhez sem tud hozzáférni az ország. Ettől függetlenül a szakértők szerint a távol-keleti energiapiac képes a kieső forrásokat pótolni. A Bizottság értékeléséből kiderül, hogy az események együttesen sem veszélyeztetik az olajpiacok globális egyensúlyát, és nem forog veszélyben az Európai Unió olajellátása sem. Ráadásul az Unió tartalékai egy esetleges vészhelyzet esetén is több mint 120 napra lennének elegendőek.

Összességében Fellegi szavai szerint „az észak-afrikai események vagy nem érintették az EU országok energiaellátását, vagy az államok egyéb forrásai elegendőek voltak”. Az olajárakat viszont jelentősen befolyásolták. A nyersolaj világpiaci ára 2011 eleje óta mintegy 20 százalékkal emelkedett, amit az európai fogyasztók is megéreznek.