Japán katasztrófa: az elnökség segíti az EU gyors reagálását

A magyar elnökség együttérzésének kinyilvánításával nyitotta meg a környezetvédelmi miniszterek 2011. március 14-i ülését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Két nappal korábban Orbán Viktor miniszterelnök szintén együttérzésének kifejezésével kezdte a Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével tartott közös budapesti sajtótájékoztatóját, a Tanács nevében pedig Martonyi János a március 11-i gödöllői külügyminiszteri találkozó előtt kondoleált.

Európa nincs veszélyben

„Az eseményeknek jelenlegi ismereteink szerint semmilyen következményük sincs Európa lakosságára. A Bizottság tegnapi tájékoztatása szerint egyetlen tagállamban sem mértek rendellenes sugárzást” – mondta Fazekas az ülés előtt adott nyilatkozatában.

A Bizottság luxemburgi szakértőinek március 12-i mért adataira hivatkozott. Ezek szerint a rendszeresen ellenőrzött sugárzási szintek minden tagállamban normálisak.

A magyar elnökség felkérésére a Bizottság a Környezetvédelmi Tanács március 14-i ülésén részletes tájékoztatást adott az eddigi eseményekről. A Bizottság beszámolt arról, hogy aktiválta az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusát, a Megfigyelő és Információs Központ (MIC) egy munkatársa pedig már Japánba utazott. A csendes-óceáni szigetország ugyanakkor egyelőre nem kért segítséget az áldozatok felkutatásához, csupán orvosi felszerelések iránti igényét jelezte.

Az elnökség a katasztrófát követően azonnal összehívta az illetékes tanácsi munkacsoportot (Working Party on Atomic Questions), az energiáért felelős biztos, Günther Oettinger pedig 2011. március 15-én találkozik a 27 tagállam nukleáris biztonságért felelős hatóságainak és az atomerőművek üzemeltetőinek a képviselőivel, hogy tájékoztassa őket a Bizottság intézkedéseiről.

Az elnökség segíti a gyors döntéshozatalt

A Bizottság március 13-án kiadott közleménye kiemeli, az atomerőművek biztonságos működtetéséért a tagállamok felelnek, ahogy annak eldöntése is nemzeti hatáskör, hogy egy ország alkalmaz-e atomenergiát energiaforrásként. Jelenleg 14 tagállamban használnak nukleáris energiát.

A működtetés biztonsági feltételeit ugyanakkor az Európai Unió 1996-ban meghozott nukleáris biztonsági irányelve szabályozza, melynek felülvizsgálata éppen most folyik. A Bizottság áprilisban nyújtja be erre vonatkozó javaslatát. Ezen kívül 2009-ben keretirányelvet fogadtak el a nukleáris létesítményekre vonatkozó biztonsági követelményekről, amely minimális közös elvek lefektetésével segíti a megfelelő nemzeti szabályozások kialakítását.

Fazekas a Tanács ülése előtt közölte, mindezen információk alapján dönt majd az elnökség arról, hogy milyen további lépések szükségesek a Tanácsban. „Amennyiben ez szükséges, a magyar elnökség készen áll minden támogatást megadni a gyors döntéshozatalhoz” – húzta alá a magyar vidékfejlesztési miniszter.