
Győri emlékeztette a részvevőket, hogy a magyar elnökség mottója az „emberközpontú erős Európa”. „A nagylelkűség olyan erény, amely akkor a legértékesebb, amikor a legkevesebbre tartják. De lelkünk mélyén mindannyian tudjuk, hogy egyetlen ember, egyetlen ország sem lehet önmaga megmentője. Mindannyian függünk egymástól. Az önkéntesek azok az emberek, akik ezt elsőként értették meg. Akik tudják, hogy a leghatásosabb önzés – az önzetlenség. Ez a szenvedély nem a gyengeség jele, hanem olyan forrás, amelyből erőt lehet meríteni. Erre az egyszerű igazságra újra és újra rá kel ébrednünk ahhoz, hogy Európa erős maradhasson, és megőrizze emberi vonását” – mondta Győri.
„A magyar elnökségnek prioritása volt, hogy a fiatal nemzedéket is bevonják a humanitárius segélynyújtásba, a megfelelő tanácsi fórumok több alkalommal eszmecserét folytattak erről” – emlékeztette a konferencia részvevőit Győri.
Az államtitkár kiemelte, hogy 2011 az európai önkéntesség éve, és a magyar EU-elnökség legelején, januárban Budapesten konferenciát szenteltek az önkéntességet.
„A magyar elnökség alatt az EU Tanácsa a közelmúltban tanácsi záródokumentumot fogadott el az ifjú humanitárius segélynyújtó önkéntesekről, támogatva a Bizottságnak ebben a kérdésben tett javaslatát. A tanácsi záródokumentum abból a gondolatból indult ki, hogy a humanitárius válságoknak – akár természeti, akár emberi eredetűek – mindig sok a fiatal áldozatuk” – tette hozzá az államtitkár.
Győri felbecsülhetetlennek minősítette azokat az elveket, amelyek alapján az önkéntesek tevékenykednek. Felhívta a figyelmet arra, hogy „az ifjú humanitárius önkéntesek csapatának létrehozásakor az EU nemcsak segít a szükséget szenvedőknek, hanem erősíti az együttműködést nem EU-s országokkal, és egyúttal erősíti saját válságkezelő képességét is”.
Az államtitkár a segítségre szorulók támogatásával összefüggésben kitért az európai roma-keretstratégiára, amely a magyar elnökség egyik kiemelt prioritása. Rámutatott, hogy ma az EU-ban is küzdeni kell a szegénység és a kirekesztettség ellen, holott az EU nemzedékeken keresztül a prosperitást szimbolizálta. „Büszkén közölhetem, hogy a tervek szerint júniusban az Európai Tanács jóváhagyja a roma-keretstratégiát” – mondta Győri.
Krisztalina Georgieva, a Bizottság nemzetközi együttműködésért, humanitárius segélynyújtásért és válságkezelésért felelős tagja a budapesti konferencián kijelentette: az ifjúsági önkéntes segélycsapat létrehozásának két célja van, az egyik az, hogy az európaiak izgalmas lehetőséget kapjanak a kiemelkedésre, a másik pedig az, hogy kollektív értékeket adjon az egyéni segítőkészségnek. Úgy fogalmazott, hogy az önkéntesek lesznek azok a nagykövetek, akik kifejezésre juttatják, hogy az európai polgárok mennyire készek segíteni a legnehezebb helyzetben lévőknek.
Az ifjúsági humanitárius önkéntes csapat felállítását a Lisszaboni szerződés írja elő. Ennek alapján a Bizottság 2010 novemberében tett közzé javaslatot. Georgieva a 2010. februári hivatalba lépésekor ennek a csapatnak a felállítását jelölte meg legfőbb feladataként. A csapatnak még nincsen neve, egyelőre az angol nyelvű körülírás rövidítését használják, amikor róla van szó (EVHAC - European Voluntary Humanitarian Aid Corps). Georgieva felhívta a konferencia részvevőit, hogy adjanak ötletet egy frappáns elnevezéshez.
A budapesti konferenciával vette kezdetét az első próbacsoport tagjainak toborzása és kiképzése. Az önkéntesek már ebben az évben el is kezdenek dolgozni nem EU-s országokban. Georgieva 2012-ben készül jogalkotást kezdeményezni az ifjúsági önkéntes csapat felépítéséről és a humanitárius akciókban való szerepéről.
