
Várakozással tekint a magyar elnökséggel való együttműködésre Herman Van Rompuy. Az Európai Tanács elnöke budapesti látogatása során beszélt a 2011. január 1-jén induló magyar elnökségi félév alatt várható feladatokról. A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában a gazdasági kihívások mellett a foglalkoztatáspolitika, az energiabiztonság és az uniós bővítés- és szomszédságpolitika kérdéseit emelte ki.
Ez utóbbi témák a magyar elnökség prioritásai között hangsúlyos helyen szerepelnek, és 2011 első felében legmagasabb szintű találkozó napirendjén szerepelnek. Az Európai Tanács februári ülése az energia és az innováció kérdéseivel foglalkozik, a márciusi csúcs az Európa 2020 gazdasági stratégiával és annak társadalompolitikai célkitűzéseivel, és májusban pedig a Keleti Partnerség országainak második csúcstalálkozójának ad otthont Magyarország. Van Rompuy hangsúlyozta, hogy a kihívások kezelésében kulcsszerepet játszik Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, akivel budapesti tartózkodása alatt is megbeszélést folytatott.
Erősebb gazdasági koordináció
A gazdasági válság kezelése kapcsán Van Rompuy elmondta, az EU célja, hogy az uniós tagállamok szerteágazó gazdasági fejlődését egy, konvergáló irányba terelje. Hangsúlyozta az erősebb gazdasági koordináció fontosságát, valamint azt, hogy a tagállamoknak a jogaik mellett a kötelességeikre is figyelemmel kell lenniük. A december 16-17-i csúcstalálkozó eredményeire utalva kiemelte: az Unió mind a 27 tagállamának meggyőződése, hogy az eurózóna stabilitása egész Európa stabilitásának alapja.
Van Rompuy szerint nem szabad ugyanakkor az euróövezeten kívüli országokról sem megfeledkezni, akikre ugyanolyan terheket helyez a válság, mint a közös pénzt használó társaikra. Az elnök szerint az EU érdekei azt kívánják meg, hogy ez eurózónán belüli és kívüli kormányok egyformán felelősséget és kötelezettséget vállaljanak egymásért, mert a közösség csak így szerezheti vissza pénzügyi stabilitását és a hitelességét.
A konferencián mondott beszédében Martonyi János magyar külügyminiszter egyetértett az európai Tanács elnökével abban, hogy az eurózóna fenyegetettsége az összes tagállam fenyegetettségével egyenlő. „Magyarország erős Európát szeretne teremteni, ami egyben erős tagállamokat és erős eurót is feltételez” – mondta a külügyminiszter.