Győri: intézményi viták helyett döntések kellenek

„Az állampolgárokat nem érdekli, hogy bizonyos intézményi kérdésekre nem tudunk megoldást találni (…) az érdekli őket, hogy tudunk-e döntéseket hozni” – hangsúlyozta a parlamenti meghallgatáson Győri Enikő. Elmondta, hogy a félév során Magyarország parlamentbarát elnökségként nem csak a kötelező egyeztetéseket tartotta meg a képviselőkkel, hanem minden szükséges esetben igyekezett az EP-vel együttműködni, és így sikerült egy sokkal egészségesebb intézményi felállást kialakítani.

Az államtitkár az EP további támogatását kérte az elnökség két legfontosabb prioritásának eléréséhez: a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalások lezárásához és a gazdasági kormányzást megreformáló hatos jogszabálycsomag elfogadásához.

Győri felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a hatos jogszabálycsomag a gazdasági válságra adott átfogó uniós válasz egyetlen olyan eleme, amelyről a tagállamok nem egyedül, hanem az uniós intézményekkel közösen döntenek. Így a hat jogszabály elfogadása egyben azt az üzenetet hordozná, hogy a közösségi módszer még ilyen nehéz kérdésekben is működik – mutatott rá az államtitkár.

Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra is, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kialakításához szükséges szerződésmódosítás ügyében – melyet március 24-25-i találkozóján fogadott el az Európai Tanács – példaértékű volt az intézmények együttműködése. A magyar elnökség elérte a Tanácsban, hogy az ESM alkalmazásakor az EP rendszeres tájékoztatást kapjon.

Előrelépés az intézményi vitákban

Bár a Lisszaboni Szerződés 2009 decemberében lépett hatályba, még a magyar elnökség féléve alatt is számos olyan nyitott intézményi kérdés van, amely időről-időre feszültséget okoz a Tanács és az Európai Parlament között.

Ezek közül nem mindegyikre találtak választ a felek, de sikerült jelentős haladást elérni egy-egy területen. Győri államtitkár az EP-meghallgatáson utalt például arra, hogy a lobbisták nyilvántartása kapcsán az elnökség közbenjárására rugalmasabbá vált a tagállamok álláspontja, így hamarosan háromoldalú tárgyalások kezdődhetnek a kérdésben. Győri említést tett arról is, hogy előrelépés történt a minősített dokumentumokhoz való hozzáférés ügyében is. Sikerült meggyőzni a Tanácsot, hogy biztosítsa a hozzáférést az ilyen dokumentumokhoz, az EP pedig elkezdett dolgozni a belső biztonsági szabályzatának megfelelő módosításán.

Az elnökség saját kezdeményezése volt az is, hogy az Európai Parlament is részt vehessen a többéves keretköltségvetés kialakításában. „Tisztázni akartuk az eljárást, hogy amikor a Bizottság június végén bemutatja a javaslatát, azonnal megkezdődhessen a munka” – mondta Győri, és hozzátette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök levélben értesítette Jerzy Buzek, EP-elnököt a Tanácsban elfogadott álláspontról. E szerint a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke rendszeresen egyeztet majd költségvetési ügyekben, és az EP-elnök is hozzájárulhat a vitához az Európai Tanács ülésein, amennyiben a keretköltségvetés napirenden szerepel. Ezen túlmenően az EP képviselői véleményt cserélhetnek az elnökségi trióval az Általános Ügyek Tanácsa minden olyan ülése előtt, amikor terítékre kerül a többéves keretköltségvetés, majd az elnökség tájékoztatást ad a tanácsi vita eredményeiről.

Az egyik legbonyolultabb vita az úgynevezett megfelelési táblák körül alakult ki, amelyek egy-egy irányelv esetében annak ellenőrzését segítik, hogy mely tagállam hogyan emelte át a rendelkezéseket a saját jogrendszerébe. Az EP de facto kötelezővé tette ezeknek a táblázatoknak a használatát azzal, hogy azt mondta: nem tárgyal olyan irányelvet, ami nem tartalmaz ilyen táblázatot. a Tanács ezt az egyoldalú lépést elutasítja.

Győri államtitkár felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az elnökségnek rendkívül nehéz rugalmasságra bírnia a Tanácsot a vitában, ha az EP álláspontja ennyire merev. Ráadásul a patthelyzet számos ügyben okoz politikailag nehezen védhető késlekedést. A szarvasmarhákat sújtó kéknyelv betegség kapcsán például fennáll a veszélye, hogy a tenyésztők nem tudnak idén oltani, ha az intézmények tovább vitáznak. „Nem mondhatjuk azt a polgároknak, hogy azért nem tudunk megoldást találni erre a súlyos betegségre, mert nem tudunk megállapodni a megfelelési táblák ügyében” – fogalmazott Győri.

Az uniós polgárok jogainak szolgálatában

Győri kitért az Európai Unió Alapjogi Chartájára is, amely a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta ugyanolyan jogi erővel bír, mint az alapító szerződések. Az Európai Bizottság idén márciusban elfogadta a Charta 2010-es alkalmazásáról szóló jelentését, beszámolva saját tevékenységéről. Mivel az elmúlt másfél évben a Tanács is számos intézkedéssel segítette a Charta végrehajtását, ezekről a lépésekről az uniós ügyekért felelős miniszterek – a magyar elnökség kezdeményezésére – 2011. május 23-i ülésükön adtak számot.

„Remélem, hogy ez precedenssé válik, és a jövőben a Bizottság mellett a Tanács is évente beszámol majd arról, milyen lépéseket tett a Charta végrehajtásáért” – mondta Győri.

Az államtitkár méltatta triópartnerei eredményét az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet kapcsán, melyet Martonyi János írt alá február 16-án az Európai Parlamentben. Győri kiemelte az új intézmény jelentőségét, ami lehetővé teszi, hogy 2012. január 1-je után az állampolgárok is kezdeményezhessenek uniós jogszabályt.

A képviselők észrevételeire és kérdéseire válaszolva Győri Enikő megköszönte a magyar elnökség munkáját elismerő szavakat.

Beszélt arról, hogy az intézmények a magyar elnökség alatt is tanulták, hogy miként lehet együtt élni a Lisszaboni Szerződéssel, és hangsúlyozta, hogy kiváló együttműködés alakult ki a soros elnökség és az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy között.

Schengen: szeptemberben döntés születhet

A schengeni bővítéssel kapcsolatban Győri felidézte, hogy már 2010 decemberében tudni lehetett, a magyar elnökség alatt Bulgária és Románia nem fog tudni csatlakozni a schengeni övezethez. Ennek ellenére az elnökség egy percre sem adta fel az ügyet, „nagyon-nagyon sok” háttérmunkával rávette álláspontja módosítására azt a „legalább öt tagállamot”, amely nagyon ellenezte a bővítést. Az államtitkár „óriási eredményként” értékelte, hogy a Belügyi Tanács kimondta, Bulgária és Románia teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit. Győri Enikő reménye szerint van esély arra, hogy szeptemberben már politikai döntés szülessen a schengeni bővítés időpontjáról.