
„Az EU, illetve a tagállamok az elmúlt hónapokban mintegy 96 millió euró rendkívüli humanitárius segélyt bocsátottak rendelkezésre, és készek vagyunk további segítségnyújtásra is, ha a helyzet úgy kívánja” – mondta az államtitkár. Részletezte, hogy a leginkább érintett országok pénzt, felszerelést és szakértői közreműködést kaptak. A Bizottság pedig a közelmúltban közölte, hogy Olaszország és Málta 25 millió euróhoz juthat hozzá a rendkívüli segélyalapból. Egyes tagállamok - köztük Magyarország - bejelentették, hogy készek Máltáról menekülteket letelepíteni, tette hozzá Győri.
Ezeken az intézkedéseken túl a Tanácsnak továbbra is eltökélt szándéka hozzájárulni a Közös Európai Menedékrendszer továbbfejlesztéséhez. Ezzel kapcsolatban folyik a munka a Tanácsban és a Parlamentben, mondta az államtitkár.
Az államtitkár emlékeztette a képviselőket a Frontex határvédelmi ügynökség Hermes kódnevű műveletére, amelyet a római kormány kérésére végzett az észak-afrikai fejlemények után az Olaszországhoz közeli vizeken. A Tanács további segélyeket kért a tagállamoktól a Frontex számára, és az ügynökség megerősítése kiemelt prioritás, tette hozzá.
Az elnökség védi a polgárok szabad mozgását
Győri Enikő hangsúlyozta, hogy nemcsak az EU külső határait érintik az észak-afrikai események, hanem a belső határokon keresztüli szabad mozgást. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az elnökség nagy vívmánynak tekinti a schengeni övezeten belüli szabad mozgást. Biztosította a Parlamentet, hogy az elnökség szándéka – akárcsak a tagállamoké – megőrizni és védelmezni az EU-polgárok szabad mozgását.
Győri bejelentette, hogy a Belügyi Tanács május 12-i rendkívüli ülésén az elnökség kezdeményezi a Bizottság május 4-i közleményének megvitatását. Ebben a Bizottság indítványozta egy olyan kritikus helyzetekben, végső lehetőségként alkalmazható mechanizmus bevezetését, amely megengedné a belső határellenőrzés koordinált, ideiglenes visszaállítását, objektív kritériumok alapján, a közösségi módszer tiszteletben tartásával. A Tanács megvitatja majd schengeni értékelési mechanizmus felülvizsgálatával és a schengeni szabályok egységes végrehajtását és értelmezését biztosító iránymutatással kapcsolatos bizottsági elképzeléseket is – mondta az államtitkár.
Győri megismételte a magyar elnökségnek azt az álláspontját, hogy különbséget kell tenni a védelemre szoruló politikai menekültek és az illegális gazdasági bevándorlók között. Az észak-afrikai országokat Európának segélyezni kellene, az európai elöregedő társadalmak demográfiai problémáit pedig nem a bevándorlással, hanem a családtámogatással kellene orvosolni – tette hozzá.
Nem leszünk partnerek Schengen lebontásában
A vita utáni zárszavában Győri Enikő újból leszögezte, hogy a magyar elnökség védeni fogja a schengeni vívmányokat. „Mi nem leszünk partnerek abban, hogy bárki megpróbálja lebontani a schengeni rendszert – fogalmazott. - A magyar elnökség minden ezzel szembe menő törekvésnek ellen fog állni.”
Kiemelte, hogy a schengeni rendszer tökéletesítése régóta napirenden van. Megismételte – összhangban a Bizottság május 4-i közleményével –, hogy a magyar elnökség szerint a belső határellenőrzést csak ideiglenesen, koordináltan, objektív kritériumok alapján és a közösségi módszer tiszteletben tartásával lehet visszaállítani.
El kell ismerni Bulgária és Románia erőfeszítéseit
A magyar elnökség egyértelműen elválasztja egymástól a schengeni rendszer korszerűsítésének és a bővítésének kérdését, mondta Győri. Felhívta a figyelmet, hogy „senki sem negligálhatja Románia és Bulgária felkészülési erőfeszítéseit”. Emlékeztette a képviselőket, hogy Románia technikai felkészültségét már februárban kimondták, akkor Bulgária még kapott házi feladatot, amelyet azóta elvégzett. „Bízom benne, hogy a magyar elnökség alatt a Tanácsban ki tudjuk mondani, hogy a két ország a schengeni technikai kritériumokat teljesíti. A politikai döntést pedig meg kell hozni, amikor a tagállamok erre készen állnak” – fogalmazott az államtitkár. „Igyekszünk olyan megoldást találni, amely minden érintett félnek elfogadható” – tette hozzá.