
Az érdemi tárgyalások szakaszába lépett Izland csatlakozási folyamata, miután a második EU-Izland kormányközi konferencián döntés született a közbeszerzésről, az információs társadalomról és médiáról, a tudományról és kutatásról, valamint az oktatásról és kultúráról szóló négy tárgyalási fejezet megnyitásáról. Ezt Martonyi János jelentette be a konferenciát követő sajtóértekezleten. „Történelmi pillanat ez” – mondta a miniszter.
Izland felkészültségi szintje lehetővé tette, hogy a tudományról és kutatásról, illetve az oktatásról és kultúráról szóló fejezetet ugyanebben a tárgyalási fordulóban le is zárják, közölte a magyar külügyminiszter A bővítés történetében ritkán fordult elő, hogy egy tárgyalási fordulóban az akkor megnyitott fejezetekről egyszerre azt is ki lehetett mondani, hogy további tárgyalásokat egyelőre nem igényelnek, és így előzetesen le lehet zárni őket.Martonyi János felidézte azt a tizenhárom évvel ezelőtti időszakot, amikor Magyarországot mint tagjelöltet képviselte a csatlakozási tárgyalásokon, és reményét fejezte ki, hogy Izland is hamarosan taggá válik.
„Izland jelentős részben integrálódott az európai rendszerbe. A közösségi joganyag jelentős részét átvette már, tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek” – emlékeztetett a miniszter. Ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy vannak bizonyos területek, ahol nehéz tárgyalásokra kell számítani a jövőben.

Nyolchónapos értékelés eredménye
Štefan Füle bővítési biztos leszögezte, hogy a második EU-Izland kormányközi konferencia nem csak az érdemi tárgyalások kezdetét, hanem egyben a Bizottság által végzett nyolchónapos átvilágítási folyamat végét is jelzi. Az Európai Bizottság ennek során azt vizsgálja, hogy a tagjelölt ország jogszabályai megfelelnek-e az összesen 35 tárgyalási fejezetre tagolt uniós joganyagnak, és ha eltérést tapasztal, javaslatot tesz a kiigazításra.
A nehéz fejezeteket előbb nyitják meg
Füle kiemelte, megállapodtak Össur Skarphéðinsson izlandi külügyminiszterrel arról, hogy minél hamarabb megnyitják az olyan nehéz fejezeteket, mint amilyen a mezőgazdaság vagy a halászati politika. „Keményen dolgozunk majd azon, hogy lezárjuk az átvilágítási jelentéseinket, és megosszuk azokat a következő lengyel elnökséggel, és így teljesíteni tudjuk ezt a vállalásunkat” – mondta Füle.
„Izland készen áll arra, hogy a lengyel elnökség alatt a csatlakozási fejezetek felét megnyissa, köztük a két nehéz fejezettel, a mezőgazdasággal és a halászattal. A fejezetek másik felét pedig a dán elnökség alatt nyitná meg” – mondta a sajtótájékoztatón Össur Skarphéðinsson. Mint rámutatott, ez lesz az első alkalom, hogy az Európai Unió olyan új tagjelölt országgal folytat tárgyalásokat, amelynek a halászat terén alapvető érdekei vannak.
Újságírói kérdésekre reagálva a miniszter elárulta, nem számít arra, hogy országa két éven belül uniós tag lehet, mivel egyrészt bonyolult tárgyalásokra számít a halászat terén Spanyolországgal, másrészt a csatlakozási szerződést ratifikálni kell, és népszavazást is kell tartani róla, ami igen időigényes. Skarphéðinsson ugyanakkor leszögezte, nem tart attól, hogy a közvélemény megakadályozza az ország csatlakozását, feltéve, hogy a halászati fejezetet sikerül az ország érdekeinek megfelelően lezárni.
Lendületbe hozta a bővítést az elnökség
Štefan Füle örömének adott hangot, és köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy a bővítés nem csak a déli, hanem az északnyugati régió felé is folytatódik. Az izlandi fél elmondta, hálásak a magyar elnökség erőfeszítésiért, méltatta az elnökség munkáját.
Martonyi János is megköszönte a Bizottság támogatását. „Rendkívül elégedettek vagyunk, hogy még az elnökség vége előtt megtartottuk ezt a kormányközi konferenciát, mert a bővítés az elnökségünk egyik legfontosabb prioritása volt” – mondta. A külügyminiszter emlékeztette hallgatóságát, hogy Horvátország éppen pár nappal korábban, június 24-én kapta meg az Európai Tanács politikai támogatását, így Zágrábbal várhatóan június 30-ig lezárulnak a csatlakozási tárgyalások.
