EU-csúcs Brüsszelben, „Gymnich” Magyarországon

Az Európai Unió állam- és kormányfői rendkívüli tanácskozásra érkeznek Brüsszelbe, hogy megvitassák a Líbiában és általában az EU déli szomszédságában kialakult helyzetet, és meghatározzák az EU által a térségben követendő politika fő irányait. Előzőleg, március 10-én az uniós külügyminiszterek üdvözölték az észak-afrikai régióban végbemenő demokratikus változásokat, és kiterjesztették a líbiai vezetést sújtó korábbi, kivételes gyorsasággal meghozott szankciókat. Döntöttek a líbiai javak befagyasztásáról szóló lista, illetve a fegyverembargó kibővítéséről, hogy gazdasági és politikai szinten is elszigeteljék a líbiai rezsimet.

Koordinált uniós válaszlépések

A magyar soros elnökség az uniós intézményekkel, az Európai Tanács állandó elnökével, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel és a Bizottsággal szoros együttműködésben vesz részt az uniós válaszlépések koordinálásában. Ebben kiemelt szerepet játszik a Tripoliban akkreditált magyar nagykövet, aki nem hagyja el állomáshelyét, és képviseli az unió érdekeit.

Brüsszeli sajtóértekezletén a magyar külügyminiszter hangsúlyozta, a status quo ante nem állítható vissza, így Moammer Kadhafi ezredes számára az egyetlen lehetséges lépés, ha távozik. A líbiai légtér lezárásának napirendre tűzése a körülmények jövőbeni alakulásától függ, közölte Martonyi. A feltételek között említette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, és szükségesnek nevezte az Arab Liga részvételét is. Ez nem zárja ki mások, például az Afrikai Unió részvételét, tette hozzá.

Humanitárius segítségnyújtás

Catherine Ashton, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: „a legfontosabb üzenet a politikai nyomás fenntartása, hogy megállítsuk az erőszakot és hogy Líbia sikeresen tovább haladjon a demokratikus átalakulás útján”. A főképviselő szerint az EU-nak bizonyítania kell, hogy képes humanitárius segítséget nyújtani és kezelni a Líbiából távozott, határokon összegyűlt menekültek kérdését.

Az Európai Unió intézményeivel karöltve a magyar elnökség már eddig is kivette a részét a líbiai válsághelyzet kezeléséből, és a jövőben is segítséget szeretne nyújtani az észak-afrikai országnak. Március 3-án Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár és Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja együtt utazott Tunéziába, hogy felmérjék, mivel járulhatna hozzá az EU a líbiai-tunéziai határ térségében kialakult humanitárius vészhelyzet enyhítéséhez.

Az Európai Tanács brüsszeli rendkívüli ülésén nyilatkozatot fogad el a Líbiában és az Unió déli szomszédságában zajló eseményekről.

„Gymnich”: Líbia, Európai Külügyi Szolgálat, bővítés

A tagállamok külügyminiszterei az EU-csúcs után kétnapos informális tanácskozást tartanak Gödöllőn. A Külügyek Tanácsa „Gymnich”-nek is nevezett informális ülésén szintén az észak-afrikai fejlemények lesznek terítéken: a minisztereket a Brüsszelből érkező Catherine Ashton tájékoztatja az Európai Tanács rendkívüli ülés eredményeiről. Áttekintik továbbá, hogy miként halad az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetének felállítása, és miként javítható a tagállamok és az EKSZ együttműködése, hogy valóban hatékony közös kül- és biztonságpolitika jöhessen létre. A találkozó második napján, 2011. március 12-én a külügyminiszterek a bővítési folyamattal is foglalkoznak – a tagjelölt országok képviselőinek jelenlétében.