
Győri Enikő emlékeztette a Parlamentet, hogy az EP jelentése és az elnökség által előkészített tanácsi záródokumentum (következtetések) elfogadása után már csak a legutolsó lépés van hátra Bulgária és Románia felvételéhez: a tanácsi döntés meghozatala egyhangú politikai egyetértés alapján.
Nagy erőfeszítések
Az államtitkár örömmel állapította meg, hogy Bulgária és Románia sikeresen befejezte a schengeni rendszerhez való csatlakozás technikai előkészületeit minden olyan területen, amelyen a schengeni joganyag ellenőrzést ír elő. Győri méltatta, hogy a két ország nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy megfeleljen a schengeni előírásoknak, például az adatvédelem, a nemzetközi rendőrségi együttműködés, a légi, tengeri és szárazföldi határok ellenőrzése, a schengeni SIS és SIRENE információs rendszer alkalmazása terén.
Győri jelezte, hogy a Belügyi Tanács június 9-i ülése záródokumentumot készül kiadni Bulgária és Románia technikai felkészültségének értékeléséről. Kijelentette, hogy a Tanács később is folyamatosan fogja ellenőrizni a két ország előrehaladását a ma még meglevő hiányosságok pótlásában. Ez elsősorban a határellenőrzésre, a határon átnyúló rendőrségi együttműködésre és a vízumkiadás rendszerére vonatkozik – tette hozzá.
Beszédében Győri Enikő kiemelte, hogy a schengeni zóna bővítését Magyarország következetesen kiemelt célkitűzésként kezelte.
A bővítés jó hatással lesz a schengeni együttműködésre
Az államtitkár utalt arra a parlamenti jelentésben felvetett kérdésre, hogy az EP-képviselők hozzáférhetnének a schengeni bővítéssel kapcsolatos minősített iratokhoz. Győri azt mondta, a magyar elnökség azonnali megoldást keresett ebben az ügyben, hogy ne szenvedjen késedelmet Bulgária és Románia csatlakozása. Az elnökség kezdeményezésére a Tanács fokozott hozzáférést adott az EP-nek azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek a két ország schengeni csatlakozása szempontjából lényegesek – emlékeztetett.

Győri kijelentette: a magyar elnökségnek meggyőződése, hogy a schengeni övezet bővítése Bulgáriával és Romániával jótékony hatással lesz az egész schengeni együttműködésre és Európára, ahol a Fekete-tengetől az Atlanti-óceánig anélkül lehetne utazni, hogy útlevelet vagy személyi igazolványt kellene elővenni.
Bulgária és Románia teljesítette „házi feladatát”
Győri Enikő a vita végén tartott felszólalásában megköszönte az EP többségének támogatását a schengeni bővítéshez. Hozzátette: az elnökség azt szeretné elérni, hogy a Tanács június 9-én kimondja: a két ország elkészítette „házi feladatát”, és technikai szempontból készen áll a csatlakozásra.
Az államtitkár aláhúzta, hogy munkája során a magyar elnökség a kölcsönös bizalomépítésre törekedett, ezért mind a két jelölt országgal, mind a kételyeket megfogalmazó államokkal folyamatos kapcsolatban volt, és ösztönözte is arra a feleket, hogy egymással közvetlenül is tárgyaljanak.
Elválasztani egymástól a felülvizsgálatot és a bővítést
Egyes EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot: a schengeni bővítés esetén a két országból elindulnának a romák. Erre reagálva az államtitkár emlékeztetett: uniós alapelv a személyek szabad mozgása, ezt most is élvezi az összes uniós polgár, a romák és mások is, „aki szeretne, most is elindulhatna”.
Az államtitkár azt mondta, büszke arra, hogy a magyar elnökség alatt megszületett az EU romastratégiája. A problémát a gyökerénél kell kezelni, és ezáltal a belső migrációs nyomás is csökkenthet az unión belül – fűzte hozzá. Győri Enikő végezetül azt mondta, el kell választani egymástól a schengeni rendszer felülvizsgálatának és a schengeni övezet kibővítésének kérdését.

Györkös Péter Magyarországnak az Európai Unióhoz akkreditált nagykövete. A diplomata ott teljesíti szolgálatát, ahová felettesei rendelik, Györkös Pétert azonban „személyes szálak” is fűzik mostani küldetéséhez: immár több mint húsz éve érintő közelségből szemléli, illetve mindenkori feladatkörén belül munkálja is az európai egységesülés folyamatát.