Elnökségi napló: szecesszió, együttműködés, regionalitás

Egész hónapban várta a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén Az európai szecesszió nagymesterei című utazó plakátkiállítás. A spanyol–belga–magyar EU-elnökségi trió kulturális rokonságát bemutató rendhagyó, Barcelona–Brüsszel–Budapest alcímű tárlaton Antoni Gaudí és Victor Horta mellett Lechner Ödön munkái képviselték hazánkat, aki a szecesszió műfaján belül nagyon egyedi irányvonalat vitt, amit kiválóan példáz legismertebb munkája, az Iparművészeti Múzeum épülete. A koncepció kidolgozója és a kiállítás főkurátora Keserü Katalin, a társkurátorok Fina Parés és Françoise Aubry voltak. A kiállításon szereplő Gaudí épületfotókat Pere Vivas és Ricard Pla készítette, a Horta épületeket Bastin & Evrard örökítette meg, míg Lechner Ödön munkáit Gerle János fotózta.

Az együttműködések sora rögtön április elején folytatódott: a Magyar Zenei Tanács vendégeként hazánkban tartotta találkozóit a Nemzetközi Zenei Tanács (IMC) 2011. március 30-április 4. között a Művészetek Palotájában. A rendezvény az Európai Unió soros magyar elnökségének hivatalos programja volt, amely kapcsolódott a 2011-es Liszt-évhez, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaihoz és az Európai Fesztiválszövetség (EFA) budapesti konferenciájához is. Az EFA konferencia szervezése során felmerült, hogy Liszt Ferenc 200. születésnapja legyen a központi téma, végül mégis a regionális stratégiákat és az együttműködést választották. „A regionális stratégiák fő célja a kulturális örökségek, a különböző kultúrák együttélésének megőrzése Európában, a tradíciókon és a turizmuson alapulva” – mondta Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára április 1-jén, az Európai Fesztiválszövetség konferenciáján.

Liszt Ferenc volt azonban a témája Liszt és Magyarország című kiállításnak, amely egyrészt Magyarország művészeti és kulturális életét, másrészt pedig Liszt életét és műveit mutatta be Münchenben, a Bajor Parlament épületében. És a zeneszerző volt a középpontja a burgenlandi Liszt-évnek is – amelynek plakátján Liszt napszemüvegben látható –, amelynek intendánsai Johannes és Eduard Kutrowatz zongoraművészek voltak, akiknek szakmai irányítása alatt működik a Liszt szülőháza mellett lévő Liszt Központ. A nemzetközi igényeket is kielégítő koncertteremben és szabadtéren is zajlottak a Lisztománia elnevezésű program eseményei, amelyekről a művész testvérpár mesélt kollégánknak.

A külföldi eseményeknél maradva meg kell említeni a Frenák Pál Társulat brüsszeli fellépését, amelyre a „Hungary in Focus” elnevezésű rendezvénysorozat keretében került sor. A társulat Twins (Ikrek) és MenNonNo című produkcióját mutatta be a BOZAR-ban. Ugyanitt és más helyszíneken zajlott április 14-17. között a Balkan Traffic elnevezésű balkán összművészeti fesztivál, amelynek hangzavara idén ötödik alkalommal verte fel az olyan kulturális szentélyek áhítatos csendjét, mint a brüsszeli Szépművészeti Múzeum. Kik mások lehettek volna ennek a fesztivál legnagyobb nevei, mint Boban Markovic és Goran Bregovič? És mivel népszerűségük nem lehetne ugyanaz a filmművészet, főleg Emir Kusturica munkássága nélkül, ezért az összművészeti spektrumban természetesen a félsziget új filmjei is egy színt képviseltek. A fesztivál eddigi története azt demonstrálja, hogy a balkáni országok és népek, nemzetiségek kultúrája gyógyír lehet az egymástól elszenvedett sebekre; hogy a tolerancia, a nemzeti és egyéb kisebbségek tisztelete, a közös alkotás méltó arra, hogy Európa fővárosában a régió bemutatkozzon általa.

Szintén közös cél vezette az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának (EUYO) tagjait, akik április 3-án adtak nagysikerű hangversenyt a Művészetek Palotájában Claus Peter Flor vezényletével. „A zenekar tagjai ugyanabból a korosztályból valók, mindemellett a sok közös próba, az utazások, a kötetlen programok jó közösséggé kovácsolják a csapatot. Ezt nyelvi korlátok sem hátráltatják, hiszen mindenki elég jól beszél angolul” – mesélte a zenekar hét magyar tagjának egyike, Mohai Bálint fagottos. Vele és a fuvolista Szűcs Mariettával beszélgettünk.

A táncos események sorából kimagaslott a mostanában Berlinben élő és alkotó Miet Warlop belga performance-művész produkciója, aki egyedülálló előadásaival folyamatosan járja Európát. Magyarországra, a Trafóba a nagyon izgalmas tárgyszínházzal, Springville című darabjával érkezett. „Springville-ben a szereplők nagy része félig tárgy, félig ember. Főként az érdekelt, hogy ezek a félig tárgy-emberek hogyan funkcionálnak együtt” – fogalmazott a művész.

Áprilisban kézzel foghatóvá váltak a Jövőnk Öröksége projekt eredményei: véget ért a világ egyik legnagyobb népzenei és néptánc gyűjtési projektje, az Utolsó óra. A hatalmas anyagból az Új Pátria sorozat 50 CD-je és hét könyv került a boltokba. Még különlegesebb azonban, hogy a csomagot 400 európai könyvtár és szakosodott intézmény is megkapta, így megismerhetővé és kutathatóvá vált a Kárpát-medence hangszeres népzenéje. S ha már a hagyományoknál tartunk, ne feledkezzünk el a húsvétról sem, amely eredetileg az egyik legrégibb keresztény ünnep, amikor is Jézus keresztre feszítéséről, majd harmadnapra történő feltámadásáról emlékeznek meg. Az idők során számos néphagyomány kapcsolódott hozzá, amelyekből mi egy csokorra valót nyújtottunk át Önöknek.

A Világörökségi cím sem akadályozza meg az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátságot abban, hogy a 21. század lelkiségi és turisztikai kihívásaira frappáns kortárs építészeti megoldásokkal reagáljon. A már befejeződött és az áprilisban kezdődő fejlesztésekről nyílt időszaki kiállítás apropójából bemutattuk Pannonhalma kortárs építészetét is. A lezárult építkezések fotó- és videódokumentációja, illetve a még csak rajzokon és montázsokon látható tervek a főapátság könyvtárban november 11-ig látogatható Kortárs építészet Pannonhalmán című időszaki kiállításon (kurátor: Nagy Tamás) tekinthetők meg.

In varietate concordia – vagyis egység a sokszínűségben, hangzik az Európai Unió jelmondata. A soros magyar elnökség is igyekezett valamit hozzátenni ehhez a mottóhoz, legyen szó az európai romastratégiáról vagy akár egy izgalmas fotókiállításról. E mottó jegyében látható még június 30-ig az „Együtt-lét” című szabadtéri kiállítás Budapesten, a Kossuth-téren. A parlament előtti tér adottságai miatt sok külföldit láthattunk már eddig is a képek között kószálni; ez is igazolja a kiállítás koncepcióját, hogy mi itt, Európában mégiscsak együtt élünk és nem csupán egymás mellett.

Hogy mi történt májusban az EU-elnökség kulturális életében, az sorozatunk következő cikkéből hamarosan kiderül.