Elnökségi napló: farsangból a húsvétba

A hónap egyik legkiemelkedőbb hazai eseménye kétségkívül a 31. alkalommal megrendezett Budapesti Tavaszi Fesztivál volt, amelyet a szervezők természetesen Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója és Magyarország európai uniós elnöksége jegyében állítottak össze. A fesztivál minden napjára jutott Liszt Ferenchez kapcsolódó program, s mivel a rendezvénysorozatnak már hagyománya, hogy minden évben vendégül lát egy-egy várost, régiót vagy országot, idén a fesztivál az EU összes tagországát „vendégül látta”. Ennek megfelelően számos országhatárokon átívelő művészeti produkció szerepelt a programban. A március 18-án kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztivál 17 napja alatt 97 program közül válogathatott a közönség.

A Tavaszi Fesztivál keretében április 2-án az EU-tagországok kulturális intézetei közös programokat rendeztek. Fiatal szerzők egyfelvonásosai, kerekasztal-beszélgetés és world music koncertek után a záró gálahangversenyt a Jazzmozdony hozta. Ezen a néven futott harmadik éve az a koncertsorozat, amely közelebb hozta a magyar és a román jazzéletet. A kezdeményezés nyitottságára jellemző, hogy nem csak romániai zenészek szálltak fel a vonatra: a dán, szlovák, észt és brit résztvevőknek köszönhetően a sorozat európai műhellyé kezdte kinőni magát. Ennek eredményeképpen a budapesti Uránia Mozi színháznak is kiváló, elegáns színpadán április másodikán európai gálakoncertet adott egy olyan válogatott, amelyben minden tag más országot képviselt – a művészeti vezető Gyárfás István gitáros, a mainstream jazz egyik legavatottabb művésze volt.

Budapesten lezárult és Bécsbe költözött az Álmok köntöse – Magyar írók Bécs-élménye 1873-1936 című kiállítás, amely az Írók poggyásszal elnevezésű sorozatban Párizs és Berlin után most a magyar írók bécsi kötődéseit mutatja be. A tárlatot március 4-től a bécsi Theatermuseumban nézhették meg az érdeklődők.

A Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben spanyol, belga és magyar művészek közreműködésével szerveztek nagyszabású rendezvényt Trio Fiesta elnevezéssel március 6-án. Az Európai Unió elnökségét hat hónapon át betöltő országok 2004 óta szorosabban is együttműködnek a tizennyolc hónapig tartó „trió elnökség” jegyében. Ennek keretében jot létre ez az összművészeti program, amelyben spanyol, belga és magyar művészek dolgoztak együtt s amelyen magyar, belga és spanyol gasztronómiai specialitások is várták a vendégeket.

Csodagyermekből csodafelnőtté, azaz érett és gazdag személyiségű művésszé felnövekedni – ez Liszt pályafutásának egyik különlegessége. A hűség városában, Sopronban a Liszt-év alkalmából Wunderkind Szimpóziumot szervezett március 18-19-én a Hungarofest és Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Liszt Ferenc a burgenlandi Raidingban (magyar nevén: Doborjánban) született, itt töltötte gyermekéveit is. A rendkívüli tehetségű gyermek első hangversenye Sopronban volt. Tizenéves zenei talentumok, ámulatot keltő tinédzser virtuózok máig szép számmal akadnak, ám hogy ők teljes életet élő gyermekekből utóbb képzett és kiegyensúlyozott muzsikusokká váljanak, azt szerencsésen elősegítette a 2011-es soproni szimpózium s a több tudományterület szakértőit összefogó európai szintű együttműködés.

Fekete Gyula és Papp András operájának bemutatója a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Magyar Állami Operaház közös produkciójában, Gothár Péter rendezésében volt látható a Thália Színházban március 18-án. Az Excelsior! – Liszt Ferenc mennybemenetele – műfaji megjelölése: félkomoly opera két felvonásban – Liszt, illetve Wagner zenei nyelvére reflektál, ám hosszú zenei idézeteket nem tartalmaz, csupán harmóniákban idézi fel a két komponista életművének darabjait. Az előadás karmestere Kesselyák Gergely volt, a fiatal Liszt szerepében a kortárs művekben otthonosan mozgó Fekete Attilát láthatta a közönség, az idős Lisztet Fodor Tamás alakította.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) programjához kapcsolódva két új időszaki Liszt-kiállítás is nyílt a fővárosban márciusban. A Régi Zeneakadémia, azaz a Liszt Emlékmúzeum és Kutatóközpont épületében, ahol a zeneszerző tanított és ahol utolsó pesti lakása is volt, Nagy Péter zongoraművész játékának kíséretében nyílt meg a Liszt és Budapest elnevezésű tárlat. A Domkos Zsuzsanna, az emlékmúzeum igazgatója által rendezett kiállítás tematikája felölelte Liszt pesti-budapesti tartózkodásait az 1823-as első fellépésétől kezdve az 1886-os búcsúhangversenyéig. A Néprajzi Múzeumban ezzel egy időben vette kezdetét a Liszt Ferenc és a „czigány zene” című időszaki kiállítás, amely még most is várja az érdeklődőket.A tárlat a magyar nemzeti kultúra egy szűk, de fontos metszetének bemutatására vállalkozott: azt a folyamatot vizsgálja, melyben a cigány muzsikusok közreműködésével megkonstruálódik a magyar nemzeti kultúrába szervesülő „magyar” zene. A kiállítás rendezője Szuhay Péter és Pálóczy Krisztina. A kiállításhoz kapcsolódó legközelebbi program július 9-én, szombaton 15 órától lesz a Néprajzi Múzeumban, amikor is Pálóczy Krisztina tárlatvezetése után élő cigányzene lesz hallható az aulában Bura Sándor és zenekara előadásában.

Nem csupán Liszt Ferencről és nem csak hazánkban nyílt kiállítás ebben a hónapban. A hágai magyar nagykövetség a holland kisiskolások számára kíván ablakot nyitni Magyarországra és Európára Mesés Európa című tárlatával. Az interaktív mesefilm-illusztráció kiállításon Horváth Márta bábművész és -tervező mutatott be különböző európai népmeséket, majd beavatta a gyermekeket a rajz- és bábfilmek készítésének titkaiba; sőt a kisdiákok maguk is próbára tehették kézügyességüket és kreativitásukat.

Tovább folytatódott a hazai művészek sikeres szerepléssorozata a brüsszeli BOZAR-ban. Márciusban a fiatal muzsikusokból álló, ám már komoly nevet szerzett Accord Quartet mutatta be először Fekete Gyula Erkel-díjas zeneszerző második vonósnégyesét az Ars Musica nemzetközi fesztiválon. A vonósnégyes tagjai március 22-én először a Királyi Konzervatórium színpadán bizonyítottak, másodszor pedig a Magyar Intézetben bűvölték el a közönséget. Mező Péter (hegedű), Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (mélyhegedű) és Ölveti Mátyás (cselló) nem először játszottak Brüsszelben, a Magyar Intézethez is kedves emlékek fűzik őket. Kezdő zenészként, az első lemezük felvétele előtt ők nyitották meg az intézményt Fekete Gyula első vonósnégyesével.

Az A38 Hajó programszervezői a Polyphony című, a magyar soros elnökség egészén átívelő sorozatban ezúttal két alternatív folkpunk csapatot, a magyar Napra együttest és a görög Darnakest hívták meg. A bemelegítést ehhez a nagyon is összefüggő, egymásra licitáló pároshoz a Polyphony sorozat által bátran bevállalt „up and coming” együttesek vonala adta: a Hajdú-Bihar megyei illetőségű Kuttya nevű kvartett volt az előzenekar, akik a tangó ritmus és a blueshoz közel álló hard rock talaján fejtik ki munkásságukat, olykor archaizáló késztetéssel.

S bár első hallásra talán furcsának tűnik a kulturális programok között említeni a Duna-stratégiát, mindenképpen szót kell ejtenünk róla, hiszen amellett, hogy a magyar elnökség egyik prioritásaként került a köztudatba, kulturális aspektusairól ráadásul magyar kezdeményezésre rendeztek konferenciát Bécsben. Nem osztja meg élesen a közvéleményt, nem is botrányos, talán ezért maradt a háttérben. A konferencia ötletgazdája, Méhes Márton elmondta, hogy „a Duna+. Új dimenziók, új szinergiák című esemény a Dunai Kulturális Klaszter kezdeményezés első nemzetközi konferenciája volt. Az ötlet a bécsi Collegium Hungaricumtól származott, ugyanakkor már a stratégia alakulásánál érződött, hogy szükség volna egy új kulturális hálózatépítésre a Dunamenti országok között. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy minden várakozást felülmúlva, huszonegy állam képviseltette magát a konferencián, közel háromszáz résztvevőt köszönthettünk. A stratégián belüli kulturális program koordinációs vezetői, Románia és Bulgária is nagyobb delegációval jelentek meg, emelve ezzel is az esemény jelentőségét.”

A nagyszabású eseményekkel teli március után az áprilisi hónap is kiállításokkal, tanácskozásokkal, fejlesztésekkel – és persze sok-sok zenével szolgált.