Elnökségi napló - az EU-félév méltó zárása

Az 54. Velencei Biennále Magyar Pavilonjában június 4-től látható Németh Hajnal Összeomlás – Passzív interjú projektje. A mű központi eleme egy összetört autó, amely látványával egyértelműen egy balesetet idéz, míg a folyamatosan szóló, opera-jellegű zenedarab a balesetet szenvedett emberek élményeit mondja el három énekes tolmácsolásában. Bár nemzetközi színtéren először mutatkozik be a Passzív interjú, a magyar közönség már láthatta a Berlinben élő, Nam June Paik-díjra jelölt és Munkácsy-díjas képzőművész munkáját. Először tavaly tavasszal a Kiscelli Múzeum Templomterében, majd annak módosított verzióját 2010 nyarán a debreceni MODEM-ben, legutóbb pedig 2010 októberében a Műcsarnok AVIVA-díj jelölteket bemutató tárlatán.

Újabb öt „KLASSZ Tehetség” mutatkozott be a közönségnek június 8-án a budapesti Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér falai között. A Concerto Budapest közreműködésével a fiatal zenészek mások mellett Liszt- és Mozart-műveket adtak elő a gálaesten, amelynek házigazdája Bakos Piroska, a magyar soros EU-elnökségi félév szóvivője volt. A hallottak alapján érdemes jól megjegyezni Alpár Balázs, Móga Éva, László Fruzsina, Lajkó István és Madaras Gergely nevét, akik a Hungarofest KLASSZ Zenei Irodája és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ösztöndíjának segítségével fél évet tölthettek egy-egy külföldi zeneoktatási intézményben. Az előadást követő lelkes tapsból a közönség soraiban jelen lévő Kocsis Zoltán is kivette a részét, úgyhogy remélhetőleg előbb-utóbb a Nemzeti Filharmonikusok vendégeiként a Müpa színpadán is találkozhatunk a KLASSZ tehetségek harmadik évadának ösztöndíjasaival.

Don Sanche, avagy a szerelem kastélya– Liszt Ferenc 13 évesen írt ezzel a címmel operát. Bár a mű annak idején nem aratott sikert, sőt, maga a szerző is felejthetőnek ítélte, a Miskolci Operafesztiválra látogató operakedvelőknek nagy örömet szerzett a darab,a melyet Liszt ükunokájának támogatásával állítottak színpadra június 11-én. Gerhard Krammer, aki a burgenlandi Liszt-fesztivál megbízásából a mindmáig kéziratban kallódó művet sajtó alá rendezte, a Don Sanche szerzőségi problémáin felbátorodva döntött úgy, hogy a zárt számokhoz (zenekari közjátékok, áriák, kettősök, kórusok) nem nyúl, de a minden bizonnyal nem Liszt által kidolgozott recitativók kíséretét lecseréli ízig-vérig kortárs hangzású, disszonanciákban, különleges effektekben és improvizatív elemekben gazdag káoszzenére, énekbeszéd helyett pedig prózában mondatja (néha mikrofonba) a szereplőkkel a szöveget, az eredeti franciát ráadásul részben németre fordítva. A részben modernizált Liszt-zenét minimalista felfogásban rendezte meg egy fiatal német csapat. A nemzetközi előadógárda július első napjaiban a Bayreuthi Ünnepi Játékokon is bemutatja a produkciót.

Új koncepcióval és korábban még nem látott alkotásokkal nyílt meg a Moholy-Nagy László (1895-1946) életművét bemutató tárlat a Ludwig Múzeumban. A kiállítás abba a sorozatba illeszkedik, amit évekkel ezelőtt indított a múzeum azzal a céllal, hogy bemutassa azon Magyarországon született alkotók munkásságát, akik nagy mértékben járultak hozzá a 20. század művészetéhez. Moholy-Nagy életműve arra mutat rá, hogy Magyarország mindig is Európa része volt nemcsak földrajzilag, hanem művészeti és szellemi értelemben is. Ugyanezt szimbolizálja maga a kollekció is, hiszen a tárlat Madrid, Berlin és Hága után érkezik Budapestre. A kiállítás utazó része önmagában majd kétszáz dokumentumot és tárgyat jelent, ami Budapesten tovább bővült a hazai gyűjtemények fénykép anyagából vett válogatással és a Moholy-Nagy család tulajdonában lévő relikviákkal.

Június 13-án vendégszerepelt Pina Bausch társulata a Nemzeti Színházba a legendás táncművész 2008-as, Sweet Mambo című koreográfiájával. Az előadás a vizualitás ünnepe és a magyar soros EU-elnökség kiemelt kulturális programja volt, hiszen Bausch a táncszínház vegyes műfajának úttörője volt, akinek személye megihlette Federico Fellinit és Pedro Almodóvart is. A 2009-ben elhunyt táncművész-koreográfus a Sweet Mambóban kilenc táncos – hat nő és három férfi – előadásában a csábítás és elcsábulás, az érzelmi ragyogás és nyomorúság, a sebezhetőség, a lelki és fizikai törékenység hullámzását fogalmazta meg.

A magyar EU-elnökségi félévet záró kulturális események közül kimagaslik a Kassák Lajos (1887‒1967) művészetével foglalkozó két berlini tárlat. A Berlini Galériában Kassák Lajos ‒Az avantgarde nagykövete, 1915‒1927 címmel nyitotta meg kapuit az a kiállítás, amely nagy hangsúlyt fektet Kassák művészetének nemzetköziségére. E törekvés keretében kiállítják egy párizsi magánygyűjtő kollekcióját ‒amit eddig nem láthatott a nagyközönség ‒, továbbá Moholy-Nagy László, Tristan Tzara és El Lissitzky munkáit; az így kialakult képet pedig a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából magyarországi kortársai (Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla) alkotásai teszik teljessé. Modernebb hangot üt meg a Berlini Collegium Hungaricum Manifest:KassÁk! című kiállítása, amely Kassák egész életművére, sokoldalú alkotó személyiségére kíván reflektálni. A multimédiás installációt a linzi Ars Electronica berlini kihelyezett tagozata, a Memetics Csoport hozta létre, amelynek tagjai az Ars Electronika szellemiségéhez híven a jövő, a technika, a művészet és ezek kapcsolódási pontjainak kérdését kutatják.

Az osztrák-magyar kapcsolatokra koncentráló Kultúrfolyam programsorozat záróakkordjaként a bécsi Collegium Hungaricum Magyar Kulturális Intézet a populárisabb műfajokon keresztül megszólította a fiatalabb közönséget is. A Strandbar Herrmann szabadtéri előterében június 17. és 26. között tíz napig magyar zenekarok és DJ-k léptek fel, köztük az Anima Sound System, az Erik Sumo Band, a Brains vagy Harcsa Veronika tavaly alakult kvartettje, a Bin Jip, de fellépett Fábián Juli, valamint Dés András is – utóbbi Esterházy Péter irodalmi improvizációjával kísérve. Néhány nappal korábban, június 10-én nyílt meg a bécsi magyar intézetben a Duna Design kiállítás. A tárlat koncepciójának alapja az ember és a víz kapcsolata, amelyen belül nem meglepő módon ‒ tekintve földrajzi elhelyezkedésünket ‒ kiemelt szerep jut a Dunának.

A fiatal Liszt legnagyobb sikereinek helyszínén, a francia fővárosban Megyesi Schwartz Lúcia és Simon Izabella adtak dalestet június 25-én. A Párizsi Magyar Intézet szervezésében megvalósult hét alkalomból álló sorozat február 3-án kezdődött, korábban felléptek Balázs János, Szilasi Alex, Jandó Jenő, Csalog Gábor, Oravecz György, Mocsári Károly zongoraművészek, valamint Fenyő László gordonkaművész is. A június 25-i esten, mely a sorozatot zárta, Megyesi Schwartz Lúcia énekművész és Simon Izabella zongoraművész tolmácsolásában Liszt dalai mellett rövidebb lélegzetű zongoradarabok szólaltak meg.

A magyar uniós elnökség imázsfilmje, a Madarász Isti által rendezett angol nyelvű Hungary, World of Potentials című rövidfilm június 18-án elnyerte a varsói Nemzetközi Művészeti és Turisztikai Filmfesztivál idei fődíját. A valamivel több mint hétperces alkotásban egy hazánkba érkező fiatal pár utazását nyomon követve Magyarország jellegzetes látnivalóin, gasztronómiáján kívül világhírű magyar feltalálók, tudósok találmányait is láthatjuk. Madarász Isti filmjének ez már a második nagy nemzetközi sikere: nemrég Rigában is fődíjat nyert az imázsfilmek nemzetközi filmfesztiválján. Akkor olyan riválisokat győzött le, mint például a dubaji vagy a barcelonai imázsfilm, amelyek a Hungary, World of Potentials költségvetésének többszöröséből készültek. A zsűri véleménye az volt, hogy a magyar imázsfilmnek „lelke van”.

Június 30-án, a magyar EU-elnökség utolsó napján nyílik Londonban a 20. század fotóművészetét meghatározó magyar mesterek életművét bemutató Magyar fotográfia a 20. században, Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi című tárlat, amely egyben a magyar EU-elnökség londoni záróeseménye. Az alkotók a maguk korában valódi világsztárok voltak, akiknek életműve markánsan formálta a nyugati világ képi művészetét. Jelentőségük ugyanúgy tetten érhető a designban és a képzőművészetben, ahogy a fotó több ágában, legyen szó portéfotózásról, divatfotózásról vagy háborús tudósításról. A nagy fotós generáció azonban még nem szerepelt együtt átfogó kiállításon sem Magyarországon, sem külföldön – ezért is bír különös jelentőséggel a londoni Royal Academy of Arts október 2-ig nyitva tartó tárlata.

Párhuzamos városok címmel június 23-tól hét napon keresztül zajlik egy Budapestet és Madridot érintő, összekapcsoló közösségi projekt. Az akció lényege, hogy kivetítőkön keresztül, Budapesten a Fogasházban, Madridban a Mataderóból léphetnek kapcsolatba egymással a két eutriós főváros lakói. Dalos Eszter, a program ötletgazdája szerint mindkét európai város kulturális és művészeti szempontból is egyedülálló világot képvisel, s nem nehéz köztük hasonlóságokat felfedezni. A Hungarofest és a Világ-Kép Kulturális Egyesület együttműködésével megvalósuló egyhetes akció záróakkordjaként a magyar és spanyol nagykövetségek képviselete spanyol-magyar borokkal virtuálisan koccint, majd június 30-án este lekapcsolják a kivetítőket.

Június 23-án Brüsszeltől búcsúzott a magyar EU­-elnökség. Az Esplanade-on – ahogy az Európai Parlament egyébként Antall Józsefről elnevezett új szárnya és a régi épület közötti teret nevezik – már délelőtt elkezdődtek a programok. Gólyalábakon táncoló artisták, zenészek, kézművesek, hagyományos magyar mesterségek képviselői tartottak bemutatókat: hogyan kell merített papírt készíteni, nemezelni, kukoricacsuhéból gyermekjátékokat fonni. Ötvösművész, bőrdíszműves, textiles árulta a portékáit és igazi szikvizes, csillogó, címeres szódásüvegből kínálta az évszázados magyar találmányt: Jedlik Ányos a dinamó mellett a szódát is adta a világnak. Az Esplanadon ennivaló finomságokból sem volt hiány: az elmaradhatatlan gulyás mellett a hurka-kolbász és a kürtős kalács volt a sláger – és óriási sikere volt a Brüsszelben mostanában debütált lángosnak, sajttal-tejföllel, ahogy az kell.

Nagyszabású rendezvénysorozattal búcsúzott az EU-elnökség június 24-26 között. A magyar soros EU-elnökséget lezáró háromnapos fesztiválon, a Duna Party-n közel száz program hívta a pesti és budai Duna-partra az érdeklődőket június utolsó hétvégjén. Show elemekben sem szűkölködő zenés, táncos és színházi produkciók mellett aszfaltrajz- és virtuális épületfestő verseny, vízi felvonulás, kirakodóvásár és hagyományos magyar finomságok tették emlékezetessé a búcsúünnepet a szép számban kilátogató közönség számára. A színes programokról készült fotókkal és videóval gazdagon illusztrált beszámolónk ide kattintva érhető el.

Rost Andrea, Kocsis Zoltán és a Budapest Klezmer Band közreműködésével búcsúzott június 29-én a magyar EU-elnökség Németországtól. A berlini Pariser Platzon, a Brandenburgi Kapu közelében megrendezett szabadtéri koncert előtt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes idézte fel a féléves magyar elnökség eredményeit. A berlini koncerttel egy időben a Párisi Nagyáruház békebeli hangulatot idéző Lotz-termében megrendezett kávéházi koncerten Bogányi Gergely adott nagysikerű zongoraestet Liszt átirataiból és etűdjeiből.