Elnökség: a víz legyen a fejlesztéspolitika központi eleme

A magyar elnökség nemcsak a környezetvédelem, hanem a nemzetközi fejlesztéspolitika területén is prioritásaként jelölte meg, hogy a vízzel kapcsolatos problémákra irányítsa a tagállamok figyelmét. A témában készített jelentésében a magyar elnökség azt tárta fel, hogyan tudná segíteni az uniós fejlesztéspolitika a fenntartható vízgazdálkodást és ezzel a fejlődő országok gazdasági és társadalmi felemelkedését.

Hóvári János globális ügyekért felelős helyettes államtitkár a fejlesztési miniszterek brüsszeli ülésén mutatta be a dokumentumot, melyet a résztvevők támogattak. Hóvári hangsúlyozta: az elnökség célja, hogy az EU fejlesztéspolitikájának jövőbeli átalakításakor a fenntartható vízgazdálkodás támogatása megjelenjen az uniós fejlesztési együttműködési programokban, bármilyen ágazatról - például mezőgazdaságról, egészségügyről, oktatásról, vagy éppen energiapolitikáról – legyen is szó.

Bár az Unió az ENSZ 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődési Világtalálkozója óta prioritásként kezeli a vízzel kapcsolatos kérdéseket, és mind a Bizottság, mind a tagállamok számos módon támogatják a fejlődő országok vízügyi szektorát, a munka továbbra sem hatékony, mert sem a politikai akarat, sem a finanszírozás nem megfelelő szintű.

Az elnökség több javaslatot is kidolgozott. Többek közt azt kéri, hogy a Bizottság az uniós fejlesztéspolitika megújításakor dolgozza ki az EU fejlődő országokra irányuló vízpolitikáját, és egyben átfogó akciótervet is határozzon meg. Másrészt javasolja, hogy a Bizottság kezdeményezéseiben általában is ügyeljen rá, hogy a közösségi politikákban a növekedés és a fenntartható fejlődés kulcselemeként szerepeljen a víz.

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok és az EU május 14-18. között Budapesten tartott 21. Közös Parlamenti Közgyűlésen is pozitívan fogadták az elnökség kezdeményezéseit. A közgyűlés szociális és környezetvédelmi bizottsága pedig határozatban rögzítette: a nemzeti kormányok feladatának tekintik, hogy biztosítsák a tiszta ivóvizet és az alapvető közegészségügyi feltételeket.

Az elnökségi dokumentum szerint a víz jelentős szerepet játszik az egyes országok társadalmi és gazdasági fejlődésében, különösen, ha a napjainkban jellemző globális kihívásokra - klímaváltozás, növekvő lakosságszám és élelmiszerhiány, növekvő energiaárak –  gondolunk. A Föld felszínének kétharmadát borítja víz, ennek azonban 97 százaléka tengervíz, míg az édesvizek csak 3 százalékot tesznek ki.

A Föld vízforrásainak többsége azonban gleccserekbe és hósapkákba fagyva áll, és csak az édesvízkészlet 1 százaléka alkalmas és elérhető emberi használatra. Ahogy a Föld lakosságszáma növekszik, úgy válik felbecsülhetetlen kinccsé a „kék arany”, amelynek hiánya akár egész régiók stabilitását veszélyeztetheti.