Az Európai Kulturális Örökség címről döntött a Tanács

„A politikai megállapodás elfogadása a magyar elnökség munkája szempontjából is kiemelkedő eredménynek számít. Örülök, hogy sikerült kialakítani a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára is elfogadható kompromisszumos szöveget” – jelentette ki Szőcs Géza az ülést követő sajtótájékoztatón.

Franciaország még 2006-ban kezdeményezte, hogy az UNESCO által odaítélt kulturális világörökségi cím mintájára, Európai Kulturális Örökség címet és a díjazottakat felsoroló jegyzéket hozzanak létre. Ez eddig kormányközi együttműködés keretében létezett, mostantól viszont EU-s szintre emelkedhet.

Erősíteni a kultúrák közötti párbeszédet

Szőcs a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a cím hozzájárul az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában, például az Európai Unió létrejöttében. Az államtitkár aláhúzta: ezáltal is szeretnék javítani az európai polgárok – főként a fiatalok – ismereteit Európa közös, de tagállamonként eltérő kulturális örökségéről. Szőcs hozzátette: a cím általános célkitűzései közé tartozik az is, „hogy az európai polgárokban a történelem és a közös örökség alapján megerősítse az Európai Unióhoz való tartozás érzését, és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet”.

Az államtitkár azt mondta, amennyiben az Európai Parlament következő plenáris ülésén módosítás nélkül jóváhagyja a javaslatot, annak végleges, formális elfogadása rövid időn belül megtörténhet, és a cím uniós szintűvé válhat. A sajtótájékoztatón Andrulla Vasziliu kultúráért felelős uniós biztos méltatta az elnökség szerepét a megállapodás elérésében, és hangsúlyozta: „a cím egy nagyon fontos minőséget és presztízst ad az európai kulturális értékeknek”.

A kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégiához

Az ülésen a miniszterek elfogadták „A kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához” elnevezésű tanácsi záródokumentumot (következtetéseket). A szöveg bemutatja, hogyan tudja a kultúra erősíteni az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést az Unióban. Szőcs Géza a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a cél, hogy más szakpolitikai területek irányítói is elismerjék a kultúrának ezt a szerepét. „Meggyőződésünk, hogy a kulturális szektor segítséget fog nyújtani Európa számára, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból” - fogalmazott.

Andrulla Vasziliu a sajtótájékoztatón csatlakozott Szőcs kijelentéseihez, szerinte „az európai prosperitás megteremtésének egyik legfontosabb eszköze lehet a kultúra”.

Művészek mobilitása

A Tanács záródokumentumot fogadott el a művészek és kulturális szakemberek mobilitását segítő információs szolgálatok létrehozásáról is. Az irányadó vita során „arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a tagállamok kulturális és más felelős hatóságai közötti együttműködést, hiszen a művészek mobilitásával kapcsolatban gyakran felmerülnek igazgatási és szabályozási nehézségek” – jegyezte meg a sajtótájékoztatón az államtitkár.

Szerinte elsősorban az adózás, a társadalombiztosítás, a vízumok és a szellemi tulajdonjogok kérdésében kell együttműködniük a tagállamoknak, ugyanis ezek a kérdések „a kulturális hatóságok feladatkörén kívül esnek”. Szőcs beszámolt egy weblap létrehozásának ötletéről is, amely több nyelven, minden gyakorlati információval ellátná az idegen országban dolgozó művészeket.

Mons és Pilsen lesz a 2015-ös kulturális főváros            

A miniszterek döntöttek arról is, hogy a már korábban kijelölt belgiumi Mons mellett a csehországi Pilsen lesz Európa kulturális fővárosa 2015-ben.

A Tanács az ülés végén tájékoztatót hallgatott meg az európai kulturális örökség digitalizálását vizsgáló jelentésről. Ezt követően a magyar elnökség adott tájékoztatást a Tanács 2011 és 2014 közötti kulturális munkatervének végrehajtásáról és a kulturális miniszterek március 28-i gödöllői informális találkozójáról. Végül a stafétabotot átvevő lengyel elnökség mutatta be programját a minisztereknek.