Növekedésbarát környezetet a kkv-k számára

A gödöllői miniszteri találkozónak „Légy innovatív, lépj ki a nemzetközi piacokra” volt a mottója. Ugyanez volt a címe annak vitairatnak, amelyet a magyar elnökség az eseményre készített. E szavakkal kezdte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a tanácskozás félidejében tartott sajtótájékoztatót, amelyen rajta kívül részt vett Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős biztos, továbbá a jelenlegi elnökségi trió másik két tagállamának képviseletében Belgium és Spanyolország, valamint a soros elnökséget július 1-jén átvevő Lengyelország illetékes minisztere.

Az „élénk vitát” összegezve Cséfalvay elmondta: a miniszterek egyöntetű véleménye szerint az EU-nak és a tagállamoknak mindent meg kell tenni azért, hogy „az elinduló fellendülés munkahelyekben is jelentkezzen”. Ehhez az államháztartások rendbetételén és a pénzügyi stabilizáción túlmenően mindenekelőtt „növekedésbarát vállalkozási környezetet kell teremteni”, idézte fel az államtitkár az ülésteremben leggyakrabban elhangzó gondolatot. Ezért elsődleges, hogy „segítsük a kkv-kat a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésben” – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint ez volt a nem hivatalos találkozó fő üzenete.

Új módon finanszírozni a kkv-kat

Emlékeztetett arra, hogy a két és fél éve kirobbant pénzügyi válság hatására a bankok finanszírozási képessége visszaesett, ami elsősorban a kkv-szektorra ütött vissza, ezért keresni kell „a bankon kívüli finanszírozás” új módszereit. Ezek között említette tőke alapú finanszírozást, a kockázatitőke-bevonást és a kereskedelem előtti közbeszerzés igénybevételét. (Ez utóbbi lényege, hogy a közbeszerzési pályázatok kiírása előtt a rendelkezésre álló forrás egy részét innovatív kkv-k számára elkülönítik.)

Antonio Tajani a sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy a magyar elnökség prioritásként kezeli a kis- és közepes vállalkozások ügyének előmozdítását. Ezt a célt szolgálja a 2008-ban elfogadott kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act), amelynek félidei felülvizsgálata elsősorban arra irányult, hogy összhangba hozza azt az Európa 2020 stratégiával. Utalt arra, hogy az EU-ban csak minden negyedik bejegyzett kkv képes termékét vagy szolgáltatását exportálni az Unión belül, és ezeknek a vállalkozásoknak is csupán a fele jelenik meg harmadik országok piacain. Ezért a Bizottság ősszel stratégiát terjeszt elő a kkv-k nemzetközi piacokra való kilépésének ösztönzéséről, közölte a biztos.

Minden tagállamba kkv-követeket

Tajani kiemelte a Bizottság egy másik kezdeményezését is. A kisvállalkozások problémáinak kezelésére a Bizottság nemrég kkv-követet jelölt ki, és felkérték a tagállamokat, hogy ők is tegyék ezt meg. A követek feladata a kisvállalkozói intézkedéscsomag átültetésének nyomon követése és a kkv-szektorban érintett felekkel való kapcsolattartás. Az európai uniós kkv-követek első megbeszélését május 24-25-én tartják Budapesten az Európai Vállalkozói Díj kiosztásához kapcsolódva.

Az informális találkozó plenáris ülésén a meghívott előadók vitaindító előadásai után a miniszterek méltatták az elnökség témaválasztását. Cséfalvay Zoltán jelezte, az elnökség célja, hogy a Versenyképességi Tanács májusi ülésén záródokumentumot fogadjanak el a kisvállalkozási intézkedéscsomag felülvizsgálatáról.

Szubszidiaritást a kkv-k támogatásában is

A vitában többször rámutattak, hogy főként az új és gyorsan növekedő kkv-k érezték meg a válság hatását. Kiemelték, hogy csökkenteni kell a kkv-kra nehezedő adminisztratív terheket, ezt szolgálja az okos szabályozás (smart regulation) elve. Elhangzott az is, hogy a Bizottságnak tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét, és a rendelkezésre álló uniós forrásokat ott, azon a szinten kell felhasználni, ahol egyértelmű hozzáadott értéket tudnak teremteni. A sajtóértekezleten Cséfalvay is rámutatott, hogy nincsenek egységes receptek, a kkv-k finanszírozásának módszerei országonként nagyon eltérnek.

Tajani köszönetet mondott a Tanácsnak azért, hogy megállapodtak a késedelmes fizetésekről szóló irányelvről, amely nagyban megkönnyíti a kkv-k életét, éppen ezért a jogszabály rendelkezéseinek mielőbbi átültetésére bíztatta a tagállamokat. A biztos felvetette azt is, hogy az EU és az észak-afrikai országok megújuló kapcsolataiban fontos szerepet játszhat a kkv-k együttműködése. Az európai cégek számára új piaci lehetőségek nyílnak, miközben hozzájárulhatnak az észak-afrikai országokban a gazdasági növekedéshez, a migráció mérsékléséhez.

Az Eurostat 2010-es évkönyve szerint a mintegy 20,2 millió európai nem pénzügyi vállalkozás 99,8 százaléka kkv. A legfeljebb 250 főt foglalkoztató kkv-k adják a nem pénzügyi szektorban előállított hozzáadott érték 56,9 százalékát és alkalmazzák az ott foglalkoztatott munkaerő 67,4 százalékát.