
A Belügyi Tanács záródokumentum leszögezi, hogy „tényleges és konkrét szolidaritást kell kapniuk azoknak a tagországoknak, amelyeket leginkább érinti a migrációs mozgás”, valamint felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is adják meg a szükséges segítséget. A Tanács üdvözölte a Bizottságnak azt a szándékát, hogy – a jelenlegi és a következő soros elnökség támogatásával – kibővítse a Máltán tartózkodó, nemzetközi védelemre szoruló személyek támogatására irányuló próbaprojektet, önkéntes alapon.
A Tanács egyetértett abban, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a FRONTEX hatáskörének mielőbbi bővítése érdekében fel kell gyorsítani a kapcsolódó rendelet módosításáról szóló tárgyalásokat, hogy 2011 júniusára megszülessen a megállapodás. A FRONTEX-et a Tanács felszólította, hogy folytassa a helyzet megfigyelését, készítsen részletes kockázatelemzést, és gyorsítsa meg a térség országaival, elsősorban Tunéziával folytatott tárgyalásokat.
Hosszú távú, fenntartható stratégiát kell kidolgozni
Az észak-afrikai országokat a dokumentum felszólítja az illegális migráció megelőzésére és saját állampolgáraik visszafogadására. A tanácsi záróközlemény kiemeli, hogy egyes menekültek számára – különösen azoknak, akik már évek óta élnek menekültként, és nincsen más kilátásuk – hosszú távú megoldás lehet a más tagországba való áttelepítés, önkéntes alapon.
A dokumentum megjegyzi, hogy a részletezett intézkedések a földközi-tengeri térség válsághelyzetére szólnak, de hosszú távú, fenntartható stratégiát is ki kellene dolgozni a migrációra, a nemzetközi védelemre, a mobilitásra és biztonságra.
Pintér: „Nehéz, de eredményes napon vagyunk túl”
A tanácskozás utáni sajtóértekezleten Pintér Sándor magyar belügyminiszter sikernek minősítette, hogy – egyhangúlag – tanácsi záródokumentumot fogadtak el. „Nehéz, de eredményes napon vagyunk túl, nagyon nehéz kérdések voltak a napirenden. De sikerült a következtetéseket elfogadni valamennyi tagállamnak, valamennyi miniszternek, ennek eredményeként tovább tudunk lépni” – foglalta össze a vitát Pintér. „Ez a következtetés a rövid távú feladatokat határozza meg, természetesen nem oldja meg (véglegesen) a kérdést, hosszú távú tevékenységet kell kifejtenünk a térségben” – tette hozzá.
Pintér bejelentette, hogy a hosszú távú kérdések megvitatására a Belügyi Tanács május 12-én Brüsszelben rendkívüli ülést tart. Reményét fejezte ki, hogy „addigra olyan javaslatok kerülnek előtérbe, amelyek közelebb visznek bennünket ahhoz, hogy Észak-Afrikából kevesebb menekült érkezzen, és közelebb visznek bennünket ahhoz is, hogy hogyan tudjuk hosszú távon megoldani ezt a kérdést az Unión belül”.

Újságírói kérdésekre válaszolva Pintér leszögezte, hogy a záródokumentumot Olaszország is megszavazta. Előtte ugyanis Roberto Maroni olasz belügyminiszter újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy ő nem szavazta meg a dokumentumot, hanem tartózkodott, és megkérdőjelezte Olaszország számára az EU-ban maradás értelmét.
Olaszország fenntartása
„Maroni miniszter úr ezt bent nem mondta. A tanácsi következtetés teljes összhangban lett meghozva, bizonyos fenntartásokkal, tehát Olaszország is elfogadta ezeket a következtetéseket. Hosszas egyeztetés volt, többször is, és – fenntartással – Maroni úr elfogadta”, mondta Pintér. Magyarázatként később egy papírról felolvasta azt a mondatot, amelyet Maroni mondott: „Elfogadjuk a következtetéseket, de elégedetlenek vagyunk”. „Ezt fenntartásnak tekintjük” – tette hozzá Pintér. „Az, hogy (Olaszország) kilépne az Unióból, bent fel sem merült, az ülés alatt”, mondta Pintér.
Kérdésre válaszolva Pintér elismerte, hogy Maroni a tanácsülésen panaszkodott az európai szolidaritás hiányára. „Abban is erősen opponálta a döntéseket, hogy kevésnek találta azt a szolidaritást, amit az Uniótól kapott (Olaszország). De végül is egyezségre jutottunk”, mondta a magyar belügyminiszter.
Pintér úgy foglalta össze az egyezség lényegét, hogy az április 4. előtt érkezett tunéziai menekülteknek Olaszország féléves vízumot ad, amely az érintetteknek az egész EU területére szabad mozgást biztosít, az április 4. után érkezett menekülteket viszont Tunézia visszafogadja.
Önkéntes segítség Máltának
A tanácskozás félidejében tartott korábbi sajtóértekezleten a magyar belügyminiszter kiemelte, hogy számos tagország önkéntes segítséget ajánlott fel Máltának, „ahol a legveszélyesebb népességarányosan a helyzet”. „Németország mintegy száz fő, Szlovákia tíz fő, több ország még több menekült átvállalásával támogatja Máltát” - közölte a sajtóértekezleten Pintér. Úgy vélte, ez jelentősen elősegíti majd az Észak-Afrikából érkező migráció kérdésének jövőbeli kezelését.
Cecilia Malmström belügyi biztos ezen a korábbi sajtóértekezleten újólag sürgette, hogy az EU-tagállamok tanúsítsanak szolidaritást a Líbiából és Tunéziából érkező menekültekkel. A biztos méltatta, hogy Belgium, Svédország, Norvégia, Portugália és Spanyolország már tett felajánlást, és más tagországokat is erre bátorított.
A Bel- és Igazságügyi Tanács ülésének legfontosabb kérdései:
- Öröklési rendelet
- Javaslat a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelvről
- Javaslat a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról szóló irányelvről
- Emberkereskedelem megelőzéséről és az áldozatok védelméről szóló irányelv
- Áldozatvédelmi csomag
- Javaslat Számítógépes bűncselekményekről szóló irányelvről
- Európai nyomozati parancs