A Balaton partjainál vulkáni kúpokat, szelíd dombokat, különleges mikroklimatikus zónákat, egyedi borokat termő terroirokat, az elmúlt ezer esztendőben kialakult, s gondozott kultúrtájat találunk. A 19. század eleje óta tartó kutatások eredményeként alig ha akad hely, melynek a szőlőművelésre is hatással bíró geológiáját alaposabban és mélyrehatóbban tártak volna fel, mint éppen a Balatont, s környékét.
A régióhoz a tó északi és déli partján, valamint tőle nyugatra, összesen hat, egyedi sajátosságokkal bíró, különleges történelmi borvidék tartozik. Ezek együttes területe mintegy 33.000 ha, amelyből 11.000 ha a termőterület. A Balatoni borrégió éghajlati- és talajadottságai elsősorban a fehérbor termelésének kedveznek, ám kimagasló minőségű vörösborok is készülnek itt, s pezsgőgyártása is jelentős.
Borok s pezsgő
A Balatonboglári borvidék a Balaton dél-nyugati partjainál terül el. Uralkodó talajtípusa a lösz. Könnyed, elegáns és harmonikus italok, fehérborok és pezsgők jellemzik, ám szép vörösborokat is készítenek itt.
Balatonboglár – Vincent Prestige Brut 2005 (Garamvári Szőlőbirtok)
A 2005-ös esztendő különösen alkalmas volt szép savakkal bíró, kiemelkedő pezsgő előállításához. A különlegesen száraz (Brut) pezsgőhöz az alapbort két burgundi fajta, a Pinot noir és Chardonnay szolgáltatta. Az ital színe halvány, közepesen citromszínű, a buborékok egyenletesen eloszlóak. Ízében enyhe pirítós, virágos, citrusos, gyümölcsös. Elegáns pezsgő, harmonikus, élesztős jegyekkel, szájban is kellemesen izgalmas, frissítő buborékokkal, kiegyensúlyozott savakkal.
Balatonboglár – Gesztenyés Rajnai Rizling 2007 (Légli Ottó)
’Gesztenyés’ a dűlő neve, ahol ez a dél-balatoni, alig négyhektáros Rajnai rizling ültetvény fekszik. A különleges évjárat miatt 2007-ben a válogatott fürtök között botrytiszes szemek is voltak, melytől ez a Rajnai riesling már az első tapasztalásra is érezhetően egyedi, s különleges lett, s különlegesnek számít az elzászi, moseli, rajnai borvidékek rieslingjei között is. A must erjesztése acél tartályban kezdődött, majd az érlelés 500 literes tölgyfahordók folytatódott. Nemes száraz bor született.
A Nagy-Somlói borvidék egy hajdani vulkánról, a Somló hegyről lett elnevezve. Vulkánikus talaja, a pannon homokkal, s lösszel keveredő bazalt és bazalttufa egyedi sajátosságokkal ruházza fel az itt készülő borokat. Hagyományosan fehérbor termő terület ez is. A termesztésre ajánlott öt szőlőfajtája a Furmint, a Juhfark, az Olaszrizling. a Hárslevelű, a Tramini. Borainak különleges tulajdonságait dicsérve a somlói furmintot és juhfarkot is a nászéjszakák borának tartják évszázadok óta.
Nagy-Somló – Nagy-Somló furmint 2008 (Györgykovács Imre)
A Hungarikumnak számító furmint a vulkánikus Somló-hegy (és Tokaj) egyik legértékesebb fajtája. A fiatal szőlőültetvény a hegy tetejéhez közel, a sziklák alatt érik. Gyümölcsössége mellett a terroir-ra jellemzően ásványos, sós. Lecsengésében hosszú. Íz emlékét akár napokig és újraélhetjük. Hagyományos, hordóban erjesztett és érlelt, kiegyensúlyozott savakkal bíró igazán különleges száraz bor.
Nagy-Somló – Somlói Juhfark cuvée 2009 (Laposa Pincészet)
A juhfark ősi magyarfajta, amely nevét a juh farkára emlékeztető, hosszú, hengeres fürtjéről kapta. A fajta a legkisebb hazai borvidékkel, a Somló-heggyel forrt össze, s itt éri el a legjobb minőséget. A szüret éve különösen kedvezett ennek a különleges fajtának és a magas savval és mustfokkal szüretelt szőlőből hosszú ízérzetű, mély zamatú, szép száraz bor termett. A bor a vidékre jellemző két szőlőfajta, a juhfark és az olaszrizling házasítása. Egyedi, másutt nem ízlelhető bor.
A Balaton-felvidékről elnevezett borvidék a Balaton északi-nyugati részének dombvidékén három megkapó, s egyedi természeti szépségű kerületre tagolódik. Legfontosabb szőlőfajtái között van az Olaszrizling és a Szürkebarát valamint a Zenit, Chardonnay, Tramini, Muskotály.
Balaton-felvidék – Áldozói Zenit Főbor 2003 (Tóth Sándor)
A zenit magyar nemesítésű (1951) szőlőfajta, melyből kellemes illatú, zamatokban gazdag szép savakkal bíró bor készíthető. Aszúsodásra hajlamos. Az Áldozói Zenit Főbor késői szüretelésű bor, az eredetvédett, csúcsfekvésű Áldozó dűlő bora. A „Főbor” elnevezés a 13. századig, a magyar Árpád-házi királyokig visszavezethetően az érett, késői szüretelésű, aszúsodott, aszalt gyümölcsös, édes borkülönlegesség neve. Igazi különlegesség.
A Badacsonyi borvidék a Balaton emblematikus hegyéről, s a tövében fekvő, azonos nevű kisvárosról, Badacsonyról kapta nevét. A borok egyediségét az egykori vulkán lepusztult kúpjának bazaltja adja. Jellemző fajtái a Szürkebarát, a Tramini, az Ottonel muskotály, az Olaszrizling és a Kéknyelű. A bazaltvidékre oly’ jellemző módon, borai testesek, egyediek.
Badacsony – Szürkebarát 2008 (Szeremley Huba)
Szép, s üde bodzavirág, akácnektár illatú, csillogóan zöldes-sárga, kiemelkedő évjáratú, karakteres bor. Ásványos, vulkanikus, bazaltos karaktere, határozott savai jól példázzák a borvidék erejét, különlegességét. A szürkebarát Badacsony emblematikus bora, a terroir egyedisége megkülönböztethetővé teszi a világ más szürkebarátjaitól. Hordós érlelés, harmonikus savak, elegancia, határozott íz és illatvilág jellemzik.
A Baltonfüred-Csopaki borvidéket a Balatonra nyúló, déli, délkeleti fekvésű szőlők, völgyek, domboldalak, s a jó minőségű talaj jellemzik. Bár a Balaton észak-kelti részén fekvő borvidék leginkább fehérborairól ismert, a vörösbort adó fajták is jó minőségű termést adnak. Jellegzetes fajtái a Balatoni borrégió többi részéhez is hasonlóan az Olaszrizling, a Szürkebarát, a Rajnai rizling, a Rizlingszilváni, a Chardonnay.
Balatonfüred-Csopak – Szilénusz 2007 (Figula Mihály)
Szilénusz, a bor istenének, Dionüszosznak a nevelője és kísérője. A bor készítésénél a birtok legszebb területeinek szőlőit együtt szüretelték, majd együtt is erjesztették, s érlelték, ahogy az ezen a borvidéken valamikor még megszokott volt. A Szilénusz Olaszrizling, Pinot gris és Sauvignon blanc szőlők házasítása. Másodtöltésű 225 literes hordóban erjesztődött, majd érlelődött nyolc hónapig. A múlt és jelen szellemiségének harmonikus ötvözete.
Csíki Sándor

Györkös Péter Magyarországnak az Európai Unióhoz akkreditált nagykövete. A diplomata ott teljesíti szolgálatát, ahová felettesei rendelik, Györkös Pétert azonban „személyes szálak” is fűzik mostani küldetéséhez: immár több mint húsz éve érintő közelségből szemléli, illetve mindenkori feladatkörén belül munkálja is az európai egységesülés folyamatát.