Elnökségi napló: az EU-félév nyitánya

Január és ezzel a magyar soros EU-elnökség első percét több mint ötezren ünnepelték a Millenárison a félév kiemelt ügyeként kezelt kulturális sokszínűség jegyében megrendezett „Európa mi vagyunk” című rendezvényen. A program elsősorban a magyar jazz-, pop- és népzenei életből ismert, népszerű előadók közül válogatott, s a produkciókat a több mint ötezer látogató nemcsak a Millenáris Teátrum és a B épület színpadai előtt, hanem a park több pontján elhelyezett kivetítőkön is figyelemmel követhetett. A műsorból a közszolgálati m1 és m2 televízió közvetített részleteket, valamint az elnökség saját Facebook-profilján is tájékoztatták az éppen zajló programról az érdeklődőket. A Millenáris a szilveszteri buli után is fontos kulturális színhelye maradt az elnökségnek, január 8-án nyílt meg ugyanis a Széll Kálmán tér melletti parkban az Európa Pont információs központ. Az „Európa Pont a Tiéd!” szlogennel avatták fel az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete új közös székházának földszintjén berendezett információs központot, könyvtárat és találkozóhelyet. A Millenáris Fogadóban és a Parkban megrendezett, éjszakába nyúló nyitóbulin fellépett Nyeső Mari, Palya Bea és DJ Palotai is.

2011 januárjában nemcsak az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztsége irányította a figyelmet Európa- és világszerte Magyarországra, hanem az UNESCO világtanácsa által kiemelt nemzetközi évfordulónak nyilvánított Liszt-év kezdete is. Schmitt Pál köztársasági elnök a Liszt-év budapesti nyitókoncertjén a Művészetek Palotában gróf Zichy Gézát idézte: „Magyar volt szívében, a zene iránti szeretetében német, a maga külső mivoltában és irodalmi kultúrájában francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Minden volt, ami egy ember lehet: egy egész világ kicsiben.” Mivel Liszt Ferenc alakjában összekapcsolódik Magyarország és Európa, művészetében megragadható a magyar kultúra színe-java, s mivel örökségét szinte minden európai ország kicsit magáénak tekinti, a 200 évvel ezelőtt született zeneszerző a magyar EU-elnökség zászlajának legfényesebb csillagaként sikeres nyitóünnepségek egész sorozatát biztosította.

Január 7-én Lisszabonban, január 11-én Helsinkiben, 13-án Madridban, 14-én Berlinben,  16-án Londonban, 17-én Párizsban, 19-21. között a Baltikumban, 22-én Bécsben s végül január 25-én Brüsszelben rendeztek Liszt-koncerteket a magyar komolyzenei élet vezető művészeinek közreműködésével. A zongoristák és partnereik puszta felsorolása is maratoni vállalkozás volna, hiszen Kocsis Zoltántól Fischer Ivánig, a Honvéd Férfikartól a Liszt Ferenc Kamarazenekarig, Farkas Gábortól Mocsári Károlyon át Ránki Dezsőig fáradságot nem sajnálva járták végig az európai fővárosokat. „Liszt Ferenc nyitottsága, változatos tájakat és kultúrákat felidéző, örökkön új utakat kereső művészete követésre sarkalló mintát ad arra, hogy miként férnek meg egymással a párhuzamos identitások. Hogy a legnemesebb, a szavak helyett tettekkel bizonyító honszeretet és a világpolgári fesztelenség, az európai látókör és a lokális sajátosságok természetes összhangban állnak egymással. Olyan példa ez, amely az európai uniós elnökséget éppen ebben a félévben betöltő Magyarország számára különösen komoly ösztönzést nyújthat, ám amely egyszersmind más országok polgárai, európai barátaink számára is bízvást imponáló lehet” – hangsúlyozta a párizsi hangversenyt megelőző sajtótájékoztatón Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár.

Természetesen nem csak zenei programokkal adott hírt magáról Magyarország a soros elnöki tisztség átvétele alkalmából. Brüsszelben, az Európai Uniós intézmények „fővárosában” már 2010 decemberében elkezdődtek a magyar kultúrát bemutató programok. Egy, a „Vadak” mozgalmához közel álló, 13 magyar festő 50 alkotását bemutató tárlat a város leglátogatottabb, világszép főterén álló Városházán nyílt meg még tavaly novemberben. Ugyanitt, az Európai Tanács üléseinek 1995 óta otthont adó Justus Lipsius Házban helyére került az óriási, több mint 200 négyzetméteres kultúrszőnyeg és számos más, a magyar kreativitást bemutatni hivatott installáció: könyvek, versfák, antik hatású bútorok, lámpák, Zsolnay-porcelánok.

Január 23-án nyílt meg Barcelonában Az európai szecesszió nagymesterei: Barcelona – Brüsszel – Budapest című utazó köztéri fotókiállítás, mely bizonyítja, hogy nem véletlenül követte egymást az Európai Tanács élén az EU Trió, azaz a belga, spanyol és magyar elnökség. Antonio Gaudí, Victor Horta és Lechner Ödön munkásságát egymás mellett látva a katalán metropoliszba látogatók számára azonnal nyilvánvalóvá válhatott, hogy a magyar kultúra európaiságához kétség sem férhet.

A bécsi Collegium Hungaricumban is néhány nappal az EU-elnökség hivatalos átvétele előtt nyílt meg a „Kultúrfolyam – Városok a folyó mentén” című vándorkiállítás. A tárlaton kiállított tizenhat kortárs művész festményei, videómunkái, fotói, kollázsai és installációi a Dunamenti kultúrák közös kérdéseire keresték a válaszokat, egyúttal ráirányítva a figyelmet a magyar EU-elnökség által kiemelten kezelt Duna-stratégia fontosságára és a Duna-menti kultúrák összetartozására.

A Duna vizén Budapesthez és a zenei programokhoz is visszakanyarodva említést érdemel az A38 hajón útjára indított Polyphony koncertsorozat, mely alcímével (Unity, Diversity, Music – vagyis „egység, sokszínűség, zene”) nyilvánvalóan az Európai Unió alapelveire utalt és azzal a céllal szerveződött, hogy a fiatalok körében népszerűsítse a Belgiumtól 2011. január 1-jén átvett, fél éven át tartó soros magyar EU-elnökséget és természetesen magát az Uniót. A szervezés alapelve nagyon egyszerű: minden koncerten egy magyar és egy uniós országbeli előadó lép fel. A január 20-i est Bulgáriáé volt, melynek képviseletében a Kottarashky zenekar látogatott el hozzánk.

A magyar elnökség első hónapja tehát elsősorban Liszt Ferencről és a zenéről szólt, stílusosan megadta a félév alaphangját – és azonnal pozitív visszhangokat keltett. Jobban nem is indulhatott volna a történet! Folytatása következik!