Támogatni kell az édesvízi haltermelést

A miniszterek eszmecserét folytattak a nyugati vizekre vonatkozó halászati erőkifejtés-szabályozás értékeléséről a Bizottság COM(2010) 661 számú közleménye alapján. Arra keresték a választ, hogy az atlanti-óceáni halászterületeken milyen halászati keretszabályozást kellene megvalósítani a túlhalászott állományok védelmére. Megvitatták, hogy szükséges-e megváltoztatni a jelenlegi rendszert, ha igen, mikor, hogyan; továbbá vizsgálták, hogy összekapcsolják-e a szabályozás revízióját a közös halászati politika folyamatban lévő reformjával.

A tanácsülés félidejében tartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette: egyetértés volt abban a kérdésben, hogy szükség van a jelenlegi rendszer felújítására, méghozzá úgy, hogy az erőforrás-gazdálkodás kerüljön a figyelem középpontjába. A revíziót össze kell kapcsolni a közös halászati politika reformjával – összegezte a vitát a magyar miniszter. 

A nyugati vizekre vonatkozó halászati erőkifejtés-szabályozást 1995-ben vezették be, majd 2003-ban módosították. A Bizottság azt javasolja, hogy az új felülvizsgálatot kapcsolják össze a közös halászati politika reformjával. Ezért a Bizottság az idén ütemtervet fog előterjeszteni a követendő prioritásokról.

Az Európai Unió a világ halfogásának és haltermelésének 4,6 százalékát adja, de a belső fogyasztás kielégítésére jelentős behozatalra szorul. Az EU27 2007-ben 5,6 millió tonna halat importált, 5,1 milló tonnás fogás és 1,3 millió tonnás termelés mellett. Hét évvel korábban, 2000-ben a kihalászott mennyiség még 6,7 millió tonna volt, a termelés pedig ugyanennyi, vagyis a csökkenő tengeri fogást kizárólag importból pótolta.

A tengeri fogás csökkenésének fő oka az EU-ban is az állományok túlhalászása, vagyis az, hogy több halat fognak ki, mint amennyit a halpopuláció évről évre képes újratermelni. Ennek megakadályozásához drasztikusan vissza kellene fogni a tengeri halászatot és csökkenteni a halászati kapacitást, amit az EU évek óta tervez, de most már nem halasztható tovább.

Az édesvízi haltermelés támogatását sürgeti öt szárazföldi tagállam

A miniszterek megvitatták a tengerparttal nem rendelkező öt tagállam februárban előterjesztett közös nyilatkozatát, amely az édesvízi haltermelés és halászat fejlesztését, támogatását javasolja. A kérdés igen élénk érdeklődést váltott ki, 19 tagállam képviselője szólalt fel támogatóan.

A nyilatkozatot Ausztria, Csehország, Luxemburg, Magyarország és Szlovákia írta alá.

A felszólalók egyetértettek abban, hogy tenger nélküli országok mellett más tagállamoknak is fontos az édesvízi haltermelés fejlesztése, mert az Európai Unió a haltermékekből jelentős behozatalra szorul. Az édesvízi haltermelés fejlesztése segíthetné az egyre növekedő európai igények kielégítését a természeti erőforrások károsítása nélkül. Az édesvízi készletek jobb hasznosításával mérsékelni lehet a klímaváltozás káros hatásait, és a regionális fejlődést is elő lehet segíteni. Az öt ország javaslata szerint ehhez támogatni kell a termelőket, hogy a tengeri importtal versenyképes édesvízi haltermékekkel tudjanak megjelenni a piacon.

A Magyarország nevében felszólaló Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára támogatta, hogy az új közös halászati politika segítse elő az édesvízi haltermelésben rejlő fejlődési potenciál kihasználását.

Maria Damanaki tengergazdálkodási és halászati biztos a tanácskozás félidejében tartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy az édesvízi haltermelés fejlesztésében nagy távlatok rejlenek, mert alternatívát jelent a tengeri túlhalászással szemben, halimportot válthat ki, és munkahelyeket teremt. Jó perspektíva a szárazföldi tagállamok számára, ezért ösztönözni kell, tette hozzá a biztos.

Innovációval a hagyományos életmód megőrzéséért

A munkaebéd alatt a miniszterek megvitatták, milyen szerepet játszhat az innováció a vidéki területek hagyományos életmódjának megőrzésében. Fazekas Sándor a tanácskozás utáni esti sajtóértekezleten emlékeztetett, hogy ezzel a kérdéssel már foglalkozott az az elnökségi záródokumentum, amelyet a magyar elnökség az Agrártanács előző ülésén minősített többséggel elfogadtatott.  Fazekas ebből a dokumentumból idézte, hogy „az európai mezőgazdaság kizárólag az innováció segítségével felelhet meg a gazdasági és környezeti kihívásoknak”, illetve hogy „a KAP erőteljes eszköz az innováció ösztönzésére és alkalmazására”. „Az ebéd közben olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy miként erősíti a KAP a vidéki térségek revitalizációját, milyen további lépéseket kell tenni az innovatív ötletek és megoldások elterjesztése érdekében, a közös agrárpolitikában milyen új elemek erősíthetik az innovációt, és hogyan lehet erősíteni más EU politikák szerepét a vidéki térségek új életre keltésében” – közölte a magyar miniszter.  

Fazekas bejelentette, hogy a Mezőgazdasági Tanács következő, nem hivatalos ülése május 30-31-én lesz Debrecenben, témája: hogyan járul hozzá a közös agrárpolitika a fenntartható állattenyésztéshez.