Lendületet adni a bűnözés elleni harcnak

A Bel- és Igazságügyi Tanács nem hivatalos kétnapos ülésének első napján a téma a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítése és az integrált határigazgatás volt. A munkaebéd alatt pedig arról folytattak a miniszterek eszmecserét, hogy mekkora összeg jusson a belügyi kiadásokra a 2014 utáni több éves EU-s költségvetésben.

A magyar elnökség arról kérte ki a tagállamok véleményét, hogy milyen új tendenciák tapasztalhatók a szervezett bűnözésben, hogyan lehetne a bűnözés vagyoni alapjait meggyengíteni, hatékonyabbá tenni a lopott vagyonok visszaszerzését, milyen együttműködésre van lehetőség a szervezett bűnözés elleni fellépésben. Az EU-nak 2000 óta van stratégiája a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, de a magyar elnökség szerint érdemes újra foglalkozni a kérdéssel.

Fantáziadús és integrált megközelítésre van szükség

Több miniszter is hangsúlyozta, hogy fantáziadús, nem hagyományos, illetve integrált megközelítésre van szükség. Felhívták a figyelmet, hogy a szervezett bűnözés kezd behatolni az ügyvédi szakmába, a törvénytelenül szerzett vagyonok legalizálása céljából.

Van olyan tagország, amely a szervezett bűnözést a terrorizmussal egyenrangú veszélynek tekinti. Gyakran esett szó a kiberbűnözésről is. Egyes miniszterek szerint ez a bűnözési forma csak technikájában új, más vélekedés szerint viszont az internetes bűnözésben a tettesek nemcsak egyének, hanem államok is lehetnek.

A miniszterek szerint nincsen szükség új jogszabályokra, hanem a meglévők alapján kell erősíteni az együttműködést a bűnözés elleni fellépésben.

A szervezett bűnözés elleni fellépés erősítését folyamatosan napirenden kívánja tartani a magyar elnökség. A kérdés központi helyet foglal el a magyar elnökség belügyi programjában. Budapest szeretné, ha a bel- és igazságügyi miniszterek júniusi hivatalos ülésére létrejönne egy átfogó dokumentum, amely rögzítené a szervezett bűnözés elleni fellépés sarokpontjait.

A nem hivatalos miniszteri tanácskozásokon nem hoznak határozatokat, csak véleménycserét folytatnak, de az ilyen megbeszélések később fontos dokumentumok kidolgozásához szolgálhatnak kiindulópontul.

Finanszírozási kérdések

A következő hosszú távú EU-s költségvetés belügyi fejezetét illetően a magyar elnökség olyan kérdéseket tett fel a minisztereknek, hogy mely belügyi tevékenységi területek nem kapnak elégséges uniós költségvetési támogatást, kell-e növelni a belügyi kiadásokat, szükség van-e a folyósítás szabályainak egyszerűsítésére, és hogyan kellene finanszírozni a belügyi tevékenységek külső, nemzetközi dimenzióját?

A háttérben az van, hogy az EU költségvetésében a belügyi kiadások még 1 százalékot sem tesznek ki, holott a belügyi tevékenységek egyre erősödnek. A sokéves EU-s költségvetés szisztémája túl merev a váratlanul adódó szükségletekhez, például katasztrófák esetén. További probléma, hogy a belbiztonságot célzó külföldi együttműködésre legfeljebb szimbolikus összegeket lehet kapni az uniós költségvetésből.

Magyar-német tárgyalás Schengenről

A tanácskozás szünetében kétoldalú tárgyalást folytatott Pintér Sándor belügyminiszter a német partnerével, Thomas de Maiziere-rel. A találkozón – mint Pintér utána közölte – a magyar médiatörvényről és a schengeni övezet bővítéséről volt szó. „Remélem, sikerült meggyőznöm a német kollégámat arról, hogy a magyar törvények, a magyar médiatörvény is kiállja az európai uniós törvénykezések próbáját" - mondta Pintér.

Ami Schengent illeti, a német miniszter a tanácskozás előtt újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Németország számára Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának nemcsak technikai feltételei vannak, hanem politikaiak is. A miniszter megismételte a német és francia álláspontot, amely szerint a két ország csak akkor léphet be a schengeni övezetbe, ha megszünteti a korrupciót, és megreformálja az igazságügyi rendszerét. Erről Pintér a magyar-német megbeszélés után azt mondta, hogy a magyar elnökség alatt még át fogják tekinteni ezt a kérdést.

A tanácsülés előtt jelentette be Gödöllőn a sajtónak nyilatkozva a német belügyminiszter, hogy Németország azonnali hatállyal felfüggeszti bizonyos menekültek visszatoloncolását Görögországba, mert ott nincs garantálva a menekültek jogainak tiszteletben tartása.

Az európai határok biztonsága

A gödöllői tanácskozáson a miniszterek a határőrizetért felelős európai ügynökség, a Frontex jelenlétében a határbiztonság témáját is megvitatták. A résztvevők, valamint az Európai Bizottságot képviselő Cecilia Malmström biztos megerősítették a határbiztonság kiemelt fontosságát az európai biztonság szempontjából, és üdvözölték a magyar elnökség témaválasztását. Több hozzászóló is a harmadik országokkal folytatott együttműködés fontosságát hangsúlyozta az integrált határigazgatás területén.

Ismételten elhangzott, hogy a modern technológiák nyújtotta lehetőségek, az automatizálás bevezetése a határellenőrzésben nélkülözhetetlen, izgalmas lehetőség - ugyanakkor többen hozzátették, a tényleges szükségletekhez kell igazodni. A schengeni rendszer megfelelő, hatékony irányításának fontosságára is felhívták a figyelmet. A tagállamok támogatásukról biztosították az Európai Bizottságnak a schengeni értékelési mechanizmus reformjára vonatkozó új javaslatát.