Debreceni informális a fertőzés jegyében - Magyarországon eddig minden laboreredmény negatív

Bár uniós elnökségünk a végéhez közeledik, program akad még bőven. Míg május 30-án a Mezőgazdasági- és Halászati Tanács informális ülésére érkező uniós tárcavezetők a Hortobágy kincseit csodálhatták meg, addig 31-én a debreceni Kölcsey Központban elsősorban az "uborka-fertőzés", valamint az állattenyésztés jövője volt a fő téma.

Mozgalmas nap volt a hétfői. Reggel a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának aulájában "biopiknik" várt az agrárminiszterekre. A kóstolót a helyi biogazdaságok termékei, valamint az egyetem innovatív élelmiszerei biztosították. Ilyen, hazai fejlesztésű portéka volt a pattogatott kukoricához hasonló popcirok is, amelyet fahéjjal és mézzel ízesítettek.

A konvoj aztán útnak indult a Hortobágy felé, ahol a látványos bemutatók és programok (pusztai fogatozás, őshonos állatok megtekintése, pásztortárlat, lovas- és íjászbemutató) mellett, ünnepélyesen átadták az uniós pénzből felújított háromszáz éves Nagycsárdát is. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese, Mező Ferenc a megnyitón elmondta, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park három új projektjéhez a vonatkozó operatív program mintegy másfél milliárd forintnyi támogatást biztosított. Ebből a keretből valósult meg "A Történelem országútján" elnevezésű tematikus csárdaútvonal, a "Puszta Szafari" névre hallgató Hortobágyi Vadaspark bővítése, valamint a Hortobágy-halastavi kisvasút fejlesztése is.

Kedden a tanácskozásé volt a főszerep. A hajdúsági megyeszékhely Kölcsey Központja már kora reggel hemzsegett az újságíróktól, akiket legjobban a fertőzött uborka miatt kialakult nemzetközi helyzet időszerű fejleményei érdekeltek. Elsőként, az ügyben leginkább érdekelt, spanyol környezetvédelmi-, vidék- és tengerügyi miniszter szólalt meg. Rosa Aguilar Rivero elmondta, hogy a gyanúsítások megalapozatlanok; a botrány mindenesetre heti 200 millió eurós kárt okoz a mediterrán ország gazdaságának.

A kontinens egészét fenyegető megbetegedés természetesen az előzetes programot és a napirendi pontokat is átírta. A tanácskozást követő nemzetközi sajtótájékoztató mellé beiktattak még egy magyar, illetve egy német tájékoztatást is.

Magyarországon eddig nem találtak fertőzött zöldséget. Ezt a szaktárca élelmiszerlánc felügyeletért felelős államtitkára jelentette be. Kardeván Endre azt is elmondta, hogy hazánkba mindössze egy-két mázsa uborka került be Spanyolországból; Békés-megyébe, illetve Budapestre. Keddig 154 mintát gyűjtöttek be a hatóságok, ennek a felét már át is vizsgálták: minden eredmény negatív. A szakemberek más zöldségféléket is folyamatosan ellenőriznek, de az államtitkár szerint nincs ok a pánikra, ráadásul az itthon termett növények bizonyos, hogy biztonságosak.

A német agrárügyi államtitkár is a zöldségfélék rendszeres monitorozásáról számolt be. Robert Josef Kloos a Robert Koch Intézet szerepéről is beszélt, ahol az uborkán kívül, leggyakrabban a saláta- és a paradicsomszállítmányokat tesztelik.

Azt viszont továbbra sem tudni pontosan, hogy a fertőzés honnan érkezett. Így, tulajdonképpen az sem zárható ki, hogy a gócpont maga Németország. Arra az újságírói kérdésre, hogy a spanyol hatóságoknak miért a médiából kellett tájékozódnia a gyanúsításról, Kloos elmondta, hogy a hamburgi egészségügyi szervek a további megbetegedéseket elkerülendő, fontosabbnak tartották először a lakosság tájékoztatását. A német szakpolitikus azt is kiemelte, hogy az ülés folyamán nem alakult ki vita közte és spanyol kollégája közt, hiszen mindenki közös célja az ellenszer megtalálása.

A magyar szakminiszter, Fazekas Sándor kijelentette: amennyiben a járványügyi helyzet azt megköveteli, soros elnökségünk bármikor kész egy rendkívüli nemzetközi csúcstalálkozó összehívására.

Az EU  mezőgazdasági biztosa a fogyasztói bizalom helyreállítását hangsúlyozta. Dacian Cioloş úgy véli: a veszély elhárítása után a legfontosabb feladat az uniós polgárok biztonságérzetének megerősítése. A vásárlási kedv drasztikus visszaesése ugyanis, hatalmas károkat okozhat a tagállamok nemzetgazdaságában.

Az informális ülésen, a járványügyi kérdéseken túl, persze menetrend szerint témák is terítékre kerültek. A résztvevők így az állattenyésztés jövőjéről és a takarmányozással kapcsolatos problémákról tanácskoztak, illetve egy uniós tejcsomag részleteiről egyeztettek, amelyet az Európai Parlament várhatóan e hónap végén tárgyal majd.
 

Barna Péter, Fiatal Európa Szerkesztőség

A Fiatal Európa Szerkesztőség program az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére és finanszírozásában valósul meg. Az itt közölt információk tartalmáért és felhasználásáért a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem felel.