A nagykövet

Györkös Péter Magyarországnak az Európai Unióhoz akkreditált nagykövete. A diplomata ott teljesíti szolgálatát, ahová felettesei rendelik, Györkös Pétert azonban „személyes szálak” is fűzik mostani küldetéséhez: immár több mint húsz éve érintő közelségből szemléli, illetve mindenkori feladatkörén belül munkálja is az európai egységesülés folyamatát.

Amikor 1989-ben Magyarország megnyitotta a határait Ausztria felé a kelet-német menekültek előtt, fiatal diplomataként ő fogalmazta az erről szóló hivatalos jegyzéket, majd a Külügyminisztérium NDK-referenseként közvetlen közelről kísérte végig a német egyesítés történelmi jelentőségű folyamatát, amely az Európai Unió kelet felé való nyitásának jelentős lépése volt. Később a delegáció titkáraként részt vett a magyar csatlakozásról folytatott tárgyalásokon, az utóbbi években pedig nagyköveteként dolgozott Horvátországban, amely előreláthatólag az EU 28. tagállama lesz…

A nagykövet feladata, hogy két szuverén ország, hazája és az őt fogadó állam kapcsolatait ápolja. Az Európai Unióban a tagországok nagyköveti rangú állandó képviselői viszont a közös döntési folyamatokban vesznek részt, hazájuk érdekeit, kormányuk álláspontját képviselve.  

Györkös Péter, a 47 éves, számos európai nyelven beszélő, tapasztalt diplomata szenvedélyesen vitatkozik azzal a gyakran megfogalmazott véleménnyel, hogy Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozva feladta volna szuverenitásának egy részét. „Nem adtunk fel semmit, arról van szó, hogy szuverenitásunk egy részét az Unió tagjaként, a többi 26 országgal közösen gyakoroljuk. Olyan nagy és történelmükre, hagyományaikra nem kevésbé büszke nemzetekkel együtt, mint Nagy-Britannia, Franciaország vagy Németország. Ebből adódóan előfordul, hogy - hozzájuk hasonlóan - nem tudjuk maradéktalanul érvényre juttatni álláspontunkat, de az európai érdekrendszerbe beépítve nagyobb súllyal képviselhetjük nemzeti érdekeinket, mint ha magunkban törekednénk erre.”