Bel- és Igazságügy (JHA)

Az Európai Unióról szóló szerződés egyik kulcsfontosságú célja, hogy az Unió egész területére kiterjedően létrejöjjön a szabadság, a biztonság és a jog olyan térsége, amely az egyéni szabadságjogok és alapvető emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Az európai integráció olyan fontos területéről van szó, amelynek hozzáadott értékét, eredményét nap mint nap közvetlenül érzékelik az állampolgárok szabad mozgásukban, a magán és a kereskedelmi kapcsolataikban, valamint a biztonságuk megőrzésében. Az EU-n belül szabad mozgással járó hátrányok ellensúlyozására a tagállamok közös intézkedéseket tesznek, többek között a külső határok őrizetére, a menedékjogra, a bevándorlási politikákra és a szervezett bűnözés elleni harcra.

A tagállamok illetékes minisztereiből álló Bel- és Igazságügyi Tanács körülbelül kéthavonta ülésezik. Hatáskörébe tartozik, egyebek közt a tagállamok együttműködése a következő területeken: az alapjogok és az EU-állampolgárság, az adatvédelem kérdései; az állampolgári jogok védelme büntető ügyekben; a személyek szabad mozgása, az úti okmányok tartalma és biztonsági jegyei (az okmányok kiállítása tagállami hatáskör); az igazságügyi, rendőri, határőrizeti és vámügyi hatóságok együttműködése; a büntetőjogi igazságügyi együttműködés; a kábítószer-ellenes politikák összehangolása; a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem; a szervezett bűnözés, a korrupció, a terrorizmus, az emberkereskedelem és illegális bevándorlás elleni harc; a migrációs, vízum-, menedékjogi és menekültügyi politika; a polgári és kereskedelmi jogi igazságügyi együttműködés, beleértve a családjogot is; az EU külső határainak őrizete. A bel- és igazságügyi együttműködés az uniós integráció legdinamikusabban bővülő politikája.

 A Lisszaboni Szerződés „közösségiesítette” a sokáig szigorúan kormányközi természetű rendőrségi és bűnügyi együttműködést, azaz megszűntette az Unió „harmadik pillérét”. Ily módon a korábban használatos jogi aktusok (közös álláspontok, kerethatározatok, határozatok és konvenciók) arzenálját a hagyományos rendeletek és irányelvek váltották fel. Az Európai Parlamenttel való együttdöntésen és a Tanács minősített többségi szavazásán alapuló rendes törvényhozási eljárás, néhány kivételtől eltekintve, a jogi aktusok elfogadásának főszabályává vált. A konszenzuskényszer részleges feladása megnyitotta az utat egy hatékonyabb politika felé.

A bevándorlási és menekültpolitikára a Lisszaboni szerződés szerint teljes egészében a rendes törvényhozási eljárás szabályai vonatkoznak, de a téma politikai érzékenysége miatt ezen a területen az Európai Tanács fontosabb szerepet játszik, mint más közösségi politikákban.

A Schengeni Egyezménytől a Stockholmi Programig

 A bel- és igazságügyek területén a tagállamok a hetvenes évek derekán kezdtek együttműködni — informális alapon. Később, 1985-ben, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország megkötötték a Schengeni Egyezményt, hogy a belső határellenőrzés eltörlésével megteremtsék a személyek valódi mozgásszabadságát. Azóta sok más ország is csatlakozott a schengeni övezethez, amely ma már 22 EU-tagállamot és három társult országot (Izland, Norvégia, Svájc) fog össze, és mintegy 400 millió európai polgár szabad mozgását teszi lehetővé.

 Dánia, az Egyesült Királyság és Írország nem vesz teljes mértékben részt a bel- és igazságügyi együttműködésben. Így az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt a Schengeni Egyezmény ama rendelkezéseinek megvalósításában, amelyek a személyek szabad mozgását, a határellenőrzést és a vízumpolitikát érintik. Minisztereik az adott kérdésekben nem szavazhatnak a Tanács ülésein.

A schengeni együttműködés sikerére támaszkodva, hét tagállam 2005-ben az EU keretein kívül aláírta a Prümi Egyezményt, azzal az elsődleges céllal, hogy előmozdítsák a határokon átívelő együttműködést a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelemben. A megállapodás egyebek mellett DNS-profilok, ujjnyomat- és gépjármű-nyilvántartási adatok, valamint a határokon átnyúló rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos személyes és nem személyes adatok kölcsönös átadására is kiterjedt, és segítségnyújtási záradékot is tartalmazott. 2008 júniusában egy tanácsi határozat lényegében a tagállamok mindegyikében alkalmazandóvá tette a Prümi Egyezmény „alapvető részeit”.

 Az EU bel- és igazságügyi politikája többéves programokra épül. A 2011-2015-re szóló Stockholmi Programot a 2009 decemberében fogadták el. Ez egyebek közt előirányozza az európai bizonyítékgyűjtési rendszer kidolgozását, továbbá a külső határok ellenőrzéséért felelős uniós ügynökség, a Frontex megerősítését. A Stockholmi Program szerint 2012-ig közös menekültügyi rendszert kell kidolgozni. Az erre vonatkozó rendelet- és irányelvjavaslatokat már vitára bocsátották. A Lisszaboni Szerződéssel létrejött Belbiztonsági Operatív Együttműködési Bizottság (COSI), az EU belső biztonsági stratégiájának gyakorlatba való átültetésével és nyomon követésével foglalkozik majd.

A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI

 A magyar elnökség egész programját áthatja az a törekvés, hogy az EU-t közelebb hozza a polgáraihoz. A Stockholmi Programmal összhangban Magyarország célja, hogy az EU kézzel fogható, mérhető és érzékelhető előnyöket tudjon felmutatni a polgárok számára a mindennapjaikat leginkább meghatározó bel- és igazságügyi területeken (közbiztonság, jogok érvényesítése és jogbiztonság).

Szervezett bűnözés elleni fellépés

 A magyar elnökség célja az uniós polgárok biztonsághoz való jogának érvényesítése az EU belső határok nélküli térségében, ezért megkülönböztetett figyelmet fordít a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságának erősítésére. Ennek érdekében fontos feladat lesz a Belső Biztonsági Stratégia mentén a közelmúltban megindult operatív együttműködési ciklus (Harmony) továbbvitele. Magyarország egyidejűleg az uniós ügynökségek (Europol, Eurojust, CEPOL) korábbiaknál aktívabb bevonására, szerepvállalására törekszik a tapasztalatok megosztása és a képzés tekintetében. A határokon átívelő közvetlen bűnüldözési információcsere terén elsődleges feladat a Tanács által elfogadott prümi határozat gyakorlati végrehajtásának ellenőrzése.

Földrajzilag kiegyensúlyozott migrációs politika

 A migrációs áramlatok jobb kezelése, előnyeinek kihasználása, továbbá a migránsok integrációja továbbra is aktuális feladat. A magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a földrajzilag is kiegyensúlyozott migrációs politika fontosságára. Mindannyiunk érdeke, hogy az EU területén menedéket keresők számára kiszámítható, egységes védelmet biztosító, ugyanakkor a felelősséget egyértelműen szabályozó és gazdaságos európai szintű menekültügyi rendszer jöjjön létre. Ezért Magyarország dolgozni fog ama javaslatok elfogadásán, amelyek a Közös Európai Menekültügyi Rendszer 2012-ig történő megvalósítását szolgálják.

Schengeni övezet

 Folytatódik az európai szintű körözéseket segítő Schengeni Információs Rendszer második generációjának kifejlesztése (SIS II). A vízumkiadásban régóta tervezett egységes központi információs rendszer, a VIS is megkezdi működését. Az Unió külső határainak hatékony és korszerű védelme érdekében folytatódik a munka a Frontex-ügynökség megerősítésén, illetve a Határellenőrzési Kódex módosításán. Az EU Tanácsának elnökeként igyekszünk előmozdítani a schengeni övezet bővítését, Románia és Bulgária csatlakozását. Az uniós polgárok számára is jól érzékelhető probléma, hogy a külföldiek által elkövetett közlekedésbiztonsági szabálysértési ügyekben a tagállamok nem tudnak a határokon átnyúlva eljárni, a büntetéseket nem tudják behajtani. A magyar elnökség célja, hogy erre európai szintű megoldást találjon.

Légiutas-nyilvántartási adatok

 A magyar elnökség alatt komoly munka kezdődik az EU és legfontosabb partnerei között a légiutas-nyilvántartási adatok átadásáról szóló, úgynevezett PNR-megállapodások előkészítésével kapcsolatban, továbbá az Unió lépéseket tesz egy európai PNR-rendszer létrehozása felé is. A tárgyalások előkészítése során tekintetbe kell venni, hogy az adatvédelem szempontjából az EU-USA PNR-megállapodás szorosan összefügg a terrorcselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy üldözése céljából továbbított és feldolgozott személyes adatok védelméről az Egyesült Államok és az EU között kötendő megállapodással. Ennek megtárgyalása az Egyesült Államok és az EU között az elkövetkező időszak meghatározó feladata lesz. A magyar elnökség abból indul ki, hogy a személyes adatok védelme olyan uniós alapelv, amelyet az EU partnereivel folytatott együttműködések során is érvényesíteni kell.

Az alapjogok érvényesülése

 Az uniós polgárok jogait a Lisszaboni Szerződés kiszélesítette. A tagállamok és az intézmények feladata biztosítani, hogy az EU minden állampolgára élhessen ezekkel a jogokkal. A magyar elnökség több szempontból is foglalkozik az alapjogok érvényesülésével. Az EU csatlakozása az Európai Emberi Jogi Egyezményhez lehetővé teszi majd, hogy az uniós polgárok az Unió ellen indítsanak eljárást az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt, ha az EU-intézmények sértik meg az alapjogaikat, az Európai Emberi Jogi Bíróság pedig az EU-t marasztalja el a jogsértésért. Magyarország javasolja a tagállamoknak azt is, hogy az Unió saját alapjogi politikájáról is folytasson vitát; a tagállami gyakorlatok megvizsgálására különleges lehetőség nyílik, amikor a Bel- és Igazságügyi Tanács, illetve az Általános Ügyek Tanácsa az Alapjogi Charta végrehajtásáról szóló első éves jelentést tárgyalja. A mindennapi életet nehezítő adminisztratív akadályok egyszerűsítése érdekében a magyar elnökség vitát kezdeményez az uniós polgársági jogok érvényesüléséről is.

Személyes adatok és szabad joggyakorlás

 Az Alapjogi Charta rendelkezései közül Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a személyes adatok védelmének mint lényeges alapjognak. A bűncselekmények elleni harc új (köztük számítástechnikai) eszközöket is igényel, ám egyre sürgetőbb az új információtechnológiai megoldások és a személyes adatok védelméhez való jog közötti világos egyensúly megteremtése.

 Az EU biztosítja polgárai számára jogaik szabad gyakorlását, és garantálja, hogy biztonságban élhessenek az Unió egész területén. A polgárok jogainak teljes körű érvényesülését szolgálják többek között az olyan kezdeményezések, mint a bűncselekmények áldozatául esett polgárok segítése, védelme. A magyar elnökség az Európa-szerte egységesen érvényesülő büntető-eljárásjogi szabályok terén a terheltek tájékoztatáshoz való jogáról szóló jogszabálytervezet elfogadtatásával igyekszik előrelépni.

Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben

 A polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése jegyében a magyar elnökség idején megkezdődik a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóság kérdését szabályozó, valamint a határozatok elismerését és végrehajtását lehetővé tevő úgynevezett Brüsszel I. rendelet felülvizsgálata. A nemzetközi magánjogi szabályok uniós szintű egységesítésének újabb vívmánya az öröklési ügyekben (hagyatéki eljárásokban, öröklési perekben) meghozott határozatok tagállamok közötti „szabad forgalmát” megteremtő új öröklési jogi rendelet. Terítékre kerül a házassági vagyonjog további egységesítésének feladata is.