Az európai romapolitika kialakítása

A romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. Az Európai Unió tagállamaiban ma mintegy 10-12 millió roma él. Nagy részüket társadalmi kirekesztés, diszkrimináció, szegregáció és mélyszegénység sújtja.A spanyol-belga-magyar trió elnökség programjában szerepel, hogy a problémát az eddigieknél erősebb és egységesebb eszközökkel kell kezelni. A magyar elnökség célja, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok elfogadják a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét, vagyis az európai romastratégiát. A keretstratégia lesz az egységes európai romapolitika alapköve, amelyhez igazodva a tagállamok saját, romaintegrációs stratégiájukat is kidolgozzák a jövőben.

A magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a romák társadalmi integrációjának szempontjai az összes szakpolitikában érvényesüljenek (horizontális alapelv). Különösen fontos szerepet játszhat ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül kifejezetten megjelenik a szegénység elleni küzdelem. Magyarország azt szeretné, ha a romák életkörülményeinek javítása a szegénység elleni küzdelemmel összekapcsolva jelenne meg az európai politikában, amelynek kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermekszegénység csökkentésére.

ELŐZMÉNYEK

Az Európai Unióban mintegy 10-12 millióra becsülhető a romák száma napjainkban, így a romák alkotják a közösség legnagyobb etnikai kisebbségét. Bár mind a 27 tagállamban élnek romák; a teljes lakossághoz képest legnagyobb arányban Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban. A romák helyzetét az élet szinte minden területén fennálló diszkrimináció és társadalmi kirekesztés jellemzi. Az Európai Bizottság adatai szerint a romák körében magas a szegénység és a munkanélküliség kockázata, és gyakran szembesülnek előítéletekkel, sztereotípiákkal. Európában a teljes lakosság 16 százaléka, és minden ötödik gyerek él szegénységben, míg a romák körében ez az arány lényegesen magasabb. Kutatások szerint a romák születéskor várható élettartama 10-15 évvel kevesebb, mint a nem romáké.

Annak ellenére, hogy a 1990-es évektől kezdve az európai intézmények, a tagállamok és tagjelölt országok, valamint civil szervezetek számos intézkedést hoztak a probléma kezelésére, érdemi változást nem sikerült elérni. Egyre sürgetőbb feladatunk ugyanakkor a generációk között öröklődő szegénység megtörése, mely nem kezelhető csupán emberbaráti kötelezettségként, hiszen komoly gazdasági érdek is fűződik hozzá. Az Európában élő romák teljes körű integrációja olyan befektetés, amely egyszerre elkerülhetetlen és megtérülő: egy friss, a Világbank által végzett kutatás szerint, abban az esetben, ha a romák foglalkoztatottsági rátája elérné a regionális átlagot, az a nemzeti GDP 4-6 százalékos növekedését eredményezné.

Számos bizottsági dokumentum és tanácsi következtetés foglalkozik már a romák és a szegények helyzetének európai kezelésével. Így többek között a foglalkoztatási és szociális miniszterek 2009. június 8-9-i ülésén elfogadott „Romák társadalmi befogadása” című következtetések, amelyek meghatározzák a romák társadalmi befogadásának 10 közös alapelvét, de a 2010. január 1-jén kezdődött spanyol-belga-magyar trió-elnökség is közös nyilatkozatban (2010. április 8-9., Córdoba) rögzítette az intézkedésekre vonatkozó terveit. Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése a „Szegénység elleni európai platform” létrehozása, a foglalkoztatási és szociális tanács 2010. december 6-i ülésén pedig a tagállamok egységes nyilatkozatot adtak ki a jövő feladatairól.

A franciaországi kitoloncolások miatt 2010 nyarán kialakult válsághelyzet bizonyította, hogy a roma integráció nemcsak Közép- és Kelet-Európa feladata, hanem az az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége. A magyar elnökség a Bizottsággal egyetértésben úgy véli, hogy a társadalmi integrációt minden rendelkezésre álló eszköz és szakpolitikai lehetőség révén támogatni kell. Az Európai Bizottság éppen ezért 2010. szeptember 7-én bizottsági munkacsoportot (task force) állított fel a romák társadalmi integrációjára fordított közösségi alapok felhasználásának vizsgálatára.

A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV

Az Európai Bizottság a task force munkája alapján 2011. április elejére elkészíti a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszeréről szóló javaslatát, amely iránymutatásul szolgál majd a tagállamoknak saját roma integrációs stratégiájuk elkészítéséhez, és így a meglévő közösségi alapok hatékonyabb felhasználásához. A Bizottság javaslatához kapcsolódva, a magyar elnökség kezdeményezésére a foglalkoztatási és szociális miniszterek tanácsa zárónyilatkozatot (következtetéseket) fogad el, melyet az érintett szakminiszteri tanácsok is napirendre tűznek; majd ezt követően végül az Európai Tanács is megerősíti.

A magyar elnökség arra törekszik, hogy a romák társadalmi integrációjának szempontjai az összes szakpolitikában érvényesüljenek (horizontális alapelv). Különösen fontos szerepet játszhat ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül kifejezetten megjelenik a szegénység elleni küzdelem. Magyarország azt szeretné, ha a tagállamok nemzeti reformprogramjaikban is előtérbe helyeznék a romák integrációjának szempontjait.

A roma integráció nem egyes országok belügye, hanem összeurópai érdek, ezért a magyar elnökség erősebb együttműködés kialakítására törekszik a tagállamok és az EU intézményei között. Olyan komplex programokat kell indítani, amelyek egyszerre kezelik a foglalkoztatás, oktatás, lakhatás és egészségügy területén jelentkező problémákat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű kistérségek, települések komplex fejlesztésére és a szegénytelepeken élők integrációjára. Magyarország támogatja az Európai Bizottságnak az uniós források hatékonyabb felhasználására vonatkozó kezdeményezését. Emellett szorgalmazza egy világos és következetes feltételrendszer kialakítását, amely biztosítja a leginkább kirekesztett társadalmi csoportok, különösen a romák részvételét a Strukturális Alapok által támogatott valamennyi projektben.

CÉLOK

Magyarország célja az elnökség ideje alatt a romák társadalmi integrációja területén új alapokra helyezni és megerősíteni az Európai Unió szerepvállalását, továbbá az EU és a tagállamok közti együttműködést (ennek menetrendjét januárban hagyta jóvá az Általános Ügyek Tanácsa). Ennek érdekében az elnökségi félév végéig az érintett tanácsi formációk megvitatják a Bizottság által kidolgozásra kerülő tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét. Az eredményeket a foglalkoztatási és szociális miniszterek összegzik tanácsi következtetések formájában, amelyeket az állam- és kormányfők 2011 júniusában az Európai Tanács ülésén erősítenek meg.