Az alapjogok tiszteletben tartása és előmozdítása

Az Európai Unió alapeszméje, hogy a területén élő népek és polgárok elkötelezik magukat egy stabil értékeken alapuló közös jövő mellett. Az értékek középpontjában a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása áll. Ezeknek az alapjogoknak és elveknek az érvényesülését az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosítja. Korunk gazdasági, tudományos és technológiai változásai jelentős hatást gyakorolnak a társadalmi együttélésre, és az új kihívások tükrében különösen fontossá válik az alapjogok érvényesülésének biztosítása. Mindez aktívabb odafigyelést és a Charta gyakorlati alkalmazása iránti elkötelezettséget igényel.

HÁTTÉR

Az Európai Unióról szóló szerződés második cikke értelmében „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az Alapvető Jogok Chartája ugyanolyan jogi erővel bír, mint az alapító szerződések, így újabb fontos dokumentummal gyarapodott az európai fejlődés alappillérét jelentő elsődleges jogforrások listája.

A Charta egy csokorba gyűjti azokat a személyhez fűződő, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyeket az EU intézményei mellett a tagállamok is kötelesek tiszteletben tartani, amikor uniós jogot alkalmaznak.

A dokumentum hat fejezetre bontva tárgyalja az embereket megillető legfontosabb jogokat és alapelveket: Méltóság, Szabadságok, Egyenlőség, Szolidaritás, A polgárok jogai, Igazságszolgáltatás. A Charta nem alkalmazható minden élethelyzetben, csupán olyan esetekben és területeken lehet rá hivatkozni, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak.

A MAGYAR ELNÖKSÉG HAT HÓNAPJA

A magyar elnökség különösen fontosnak tartja az alapvető jogok tiszteletben tartását és előmozdítását. Magyarország elnökségi mottója egy „erős Európa” megteremtése. A cél elérésének érdekében féléves stratégiájának középpontjába az emberi tényezőt helyezte, prioritási szintre emelve olyan kezdeményezéseket, mint például a polgárközeli Európa megteremtése és a kulturális sokféleség előmozdítása. A magyar elnökség szükségesnek tartja, hogy továbbhaladjunk azon az úton, amely az értékeken alapuló Európai Unió irányába vezet, ahol a polgároknak nem kell tartaniuk alapvető jogaik megsértésétől.

2011 első félévében az EU jelentős előrelépést tett a polgárokhoz közel álló Európa megvalósítása és az alapjogok hatékony érvényesülésének előmozdítása felé.

Először is, hatályba lépett a polgári kezdeményezésről szóló rendelet, amelynek értelmében az uniós polgárok 2012 áprilisától közvetlenül is részt vehetnek az EU döntéshozatali folyamatában.

Februárban a Tanács megerősítette elkötelezettségét a Chartában foglalt elvek és jogok mellett, továbbá vállalta, hogy jogalkotási célú tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az alapjogokat. Ezt követően a Tanács az alapvető jogokkal, az uniós polgársági jogokkal és a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoportja – a miniszterek kérésére – módszertani iránymutatást dolgozott ki, amely iránymutatóként szolgál majd a szakértők számára az alapjogokat érintő ügyek tárgyalásakor. 

Az Európai Bizottság idén márciusban elfogadta az Alapjogi Charta 2010-es alkalmazásáról szóló jelentését. A magyar elnökség kezdeményezte, hogy a Tanács következtetés formájában erősítse meg a bizottsági dokumentumban foglaltakat, és hívja fel a figyelmet a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az alapjogok területén a Tanács által elért eredményekre.

A magyar elnökség egyik fontos célkitűzése, hogy az Európai Unió olyan témákat tűzzön napirendre, amelyek a polgárok mindennapi életéről szólnak. Az emberi tényezőnek az EU-politika középpontjába emelése arra indította az elnökséget, hogy külön informális tanácsülést szenteljen a családi és demográfiai kérdések megvitatásának, valamint konferenciákat és szakmai találkozókat szervezzen a kulturális sokféleségről.  

Az elnökség a fentieken túl eredményes vitát szervezett az uniós polgárságból fakadó jogok érvényesülése előtt megmaradt korlátok lebontásának módjáról.

Az elnökség elkötelezetten támogatja az Európai Unió csatlakozását az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez.

A magyar elnökség arra ösztönzi a következő elnökségeket, hogy az alapvető jogok védelmét továbbra is tartsák az Európai Unió napirendjén.